Levélváltás a 10-es úton kialakult áldatlan állapotokról

Az alábbiakban egy nyílt levelet és a Levegő Munkacsoport elnökének válaszát közöljük.

“Nyílt levél a környékbeli lakosoknak, politikusoknak és mindenkinek, aki a 10-es úton ingázik Budapestre

El vagyunk zárva a világtól.

Pontosan, így ahogy mondom. Mert minket, engem és a 10-es út mentén élőket, közlekedőket elzártak a világtól. Ma reggel (2014.09.15.) a 10-es úton megszokott dugó már a solymári Szent Flórián úti alsó körforgalomig ért.

Mit tehet az ember? Megfordul, mondhatja az olvasó, és keres másik útvonalat. Csakhogy az kérem szépen, az erre nincsen. Vagyis lenne, de mint a mondatban is olvasható, elzártak minket a külvilágtól. Ugyanis Solymár felé Hűvösvölgyet sem lehet megközelíteni, mert persze ott is szeptember elsején kezdtek csatornázni, útburkolatot javítani, a forgalmat akadályozni. Jó, akkor menjünk Szentendre, Pomáz felé. Ácsi, arra sem jó, mert ott meg a budakalászi hév-átkelőnél a csomópont nem enged.

Na, akkor kérem, merre? Semerre, maximum megfordulni lehet és hazamenni, majd visszabújni a még talán meleg ágyba, és várni, hogy a munkahelyünkről kirúgjanak a sorozatos késések miatt.

Pedig micsoda hangzatos ígéretek voltak, új, szebb, gyorsabb vasút, körforgalom az ürömi kereszteződésnél, 15 perc alatt a városba, stb., stb., stb.

Hogy mi lett ezekből az ígéretekből? A vasút felújítása lassan 2 éve csúszik, a solymári állomáson például alig történik valami, Pilisvörösváron nem jó az alagút (azt beszélik nem jól számolták ki és nem fér el alatta egy teherautó). Ürömön a körforgalom építését szeptember elejére ígérték (mikor máskorra, az egész nyár nem volt elég rá), most szeptember közepe van, de még egy kapavágás sem történt.

De a sor továbbra is kitartóan áll, mert el vagyunk zárva a külvilágtól, se előre, se hátra nem lehet menni, ja, de igen, visszafelé fejlődni azt lehet, kérem szépen.

És mindez senkit sem zavar, az emberek belefáradtak, belefásultak a várakozásba, és szép csendben visszaköltöznek a városba.

Mert itt a 10-es út mentén senkinek sem érdeke, senkit sem érdekel, hogy valami történjen, és felszabaduljunk az elzártság alól. Sem a városvezetőket, sem a politikusokat, sem a helyi képviselőket, sem a megyei képviselőket, a fővárosiakról ne is beszéljünk, tehát senkit sem érdekel, hogy naponta több ezer ember ingázik, vagyis ingázna a munkahelyére, hogy termelje a GDP-t.

Mert bizony kérem kedves politikusok, elöljárók, érdekvédelmi képviselők nem azért állunk a dugóban, mert jó kedvünk van, vagy, mert van minden nap 2×2 szabad óránk, amit nem tudunk mással eltölteni, hanem azért, mert a munkahelyünkre igyekszünk, hogy termeljük a GDP-t, amiből olyan bevételei származnak az államnak, az önkormányzatoknak, amelyekből egy ilyen helyzetet már rég meg lehetett volna oldani.

De persze ez senkinek nem érdeke, az a lényeg, hogy Budapestre ne zúduljon rá reggel a tömeges autóforgalom, mert a belvárosi autós és tömegközlekedéssel is képtelenek megbirkózni, nem hogy az agglomeráció autós forgalmával.

Az ingázók meg úgyis hozzá szoktak már, meg se kottyan, ha sem erre, sem arra nem tudnak reggel bejutni a városba. Ezért nyugodtan lezárják az összes utat, és ezzel elzárnak minket a világtól.

Na de kérem, meddig tűrjük, meddig halasztjuk, autós társaim, pilisi lakók, nektek nincs elegetek? Polgármesterek, önkormányzati képviselők, nektek nincs elegetek? Miért nem tesztek valamit? Miért nem harcoltátok ki már rég, hogy legyen egy út, amin el lehet jutni a tőlünk alig 15 km-re fekvő fővárosba? Miért, nem érdek nektek, hogy a városotokban élők könnyen, gyorsan eljussanak a munkahelyeikre, majd onnan haza, és a megkeresett pénzt ott helyben elköltsék? Miért nem érdeketek az, hogy sok fiatal kiköltözzön, vagy ott maradjon a kis falvaitokban, városaitokban, és ne néptelenedjenek el? Miért nincs olyan civil kezdeményezés, amely már kilobbizta volna legalább a körforgalmat? Miért érdeke a zöldeknek, a Levegő Munkacsoportnak, hogy egy helyben áll több tucat autó, és így szennyezik a környezetet órákon keresztül?

Persze ezekre a kérdésekre sosem kapjuk meg a válaszokat, mert el vagyunk zárva a külvilágtól, így a posta sem ér ide. Ide a Pilisbe. Budapesttől 15 km-re.

 H.K.”

A Levegő Munkacsoport válasza

 Tisztelt H. K.!

 A nyílt levelében leírtaknál is sokkal súlyosabb a helyzet a 10-es úton. A folyamatos araszolás, az állandó fékezés gyorsítás következtében ugyanis a járművekből kikerülő szennyező anyagok mennyisége a többszöröse annak, mint ami egyenletes sebességnél adódna. Ezt a mérgező levegőt szívják a környéken lakók és mindenekelőtt az úton haladó autósok is (a legveszélyesebb mérgeket még a korszerű légszűrők is átengedik).

Jól látja, hogy a fővárosiak így gondolják: „az a lényeg, hogy Budapestre ne zúduljon rá reggel a tömeges autóforgalom, mert a belvárosi autós és tömegközlekedéssel is képtelenek megbirkózni, nem hogy az agglomeráció autós forgalmával.” Nincs Budapesten olyan bevezető út, amelyek lakói ne keresték volna már meg a Levegő Munkacsoportot, azt sürgetve, hogy lépjünk fel az agglomerációból bezúduló autóáradat ellen. Úgy véljük, hogy jogos ez a kívánságuk, de ugyanakkor jogos a 10-es út térségében lakók elvárása is, hogy emberhez méltó módon jussanak el a fővárosi munkahelyekre, oktatási intézményekbe.

A Levegő Munkacsoport a térségben lévő tagszervezeteivel, aktivistáival együtt hosszú éveken keresztül dolgozott a megoldás érdekében. Számos rendezvényt tartottunk, lakossági fórumokon vettünk részt, anyagokat dolgoztunk ki, és lehetőségeink szerint tájékoztattuk a lakosságot. Minderről folyamatosan hírt adtunk a honlapunkon is (ld. többek között itt).

A megoldás egyik eleme, amint Ön is említette, a vasútvonal felújítása, korszerűsítése, amit a kezdetektől fogva szorgalmaztunk. További eleme lehetne az autóbusz-közlekedés fejlesztése. Erről a következőket írtuk még 2006-ban:

„A Közlekedés Kft. 2000. évi forgalomfelvétele alapján jelenleg a 10-es út forgalmának közel 40 százalékát teszi ki a közösségi közlekedés. Egy átlagos munkanapon ezen az útvonalon mintegy 10800-an utaznak ilyen módon Budapestre, míg személygépkocsival kb. 14400-an. A maradék hozzávetőleg 2600 ember tehergépkocsival (ide számítjuk a kisbuszokat is) érkezik a városba. Budapest határán naponta 240 busz (185 Volán és 54 BKV), 8900 személygépkocsi és 1860 tehergépkocsi lép be. Ezen felül 27 vonattal összesen 1600 utas érkezik naponta.

Csak a buszokat és a személyautókat számításba véve megállapítható, hogy az utasok 40 százalékát a járművek 2,6 százaléka szállítja, a többi 60 százalékát pedig a járművek 97,4 százaléka! Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az autóbuszok naponta több fordulót tesznek meg, míg a személyautók általában csak egyet, akkor a valódi arány egy a kilencvenkilenchez.

Játsszunk el egy kicsit a gondolattal: milyen tömegközlekedési fejlesztéseket kellene végrehajtani ahhoz, hogy a vasút, illetve az autóbuszok minden olyan utast be tudjanak hozni Budapestre, aki jelenleg személyautóval jár be!

Annak érdekében, hogy a csúcsidei személyforgalmat az autókról teljes egészében vasútra tereljük, óránként 1600 fő részére kellene helyet biztosítani a vonatokon. Az esztergomi vonalon ez műszakilag megoldható: 400 ülőhellyel negyedóránként közlekedő szerelvényekkel. Ehhez szükséges a pálya és a Duna-híd felújítása, a teljes vonal villamosítása és egy szakaszának kétvágányúsítása, az állomások korszerűsítése és új szerelvények beszerzése. A MÁV Rt.-től kapott tájékoztatás szerint a megvalósítás költsége mintegy 30 milliárd forint, időtartama – a döntéstől számítva – három–négy év. Figyelembe kell venni azt is, hogy ki kell alakítani a helyi állomásokra megfelelő gyakorisággal ráhordó autóbusz-járatokat, az állomások mellett pedig a kerékpár-tárolókat és autóparkolókat is. (Megjegyezzük még, hogy az 1600 fő a főváros határán átlépőket jelenti. A távolabbi útszakaszon ennél jóval kevesebben közlekednek, tehát ott nagyobb vonatkövetési idő is elegendő.) Ennek a megoldásnak óriási előnye, hogy a közúti forgalomhoz képest nagyságrendekkel kisebb környezetszennyezéssel jár. Újabb területeket alig foglal el (a második vágány helye az érintett szakaszokon jórészt már biztosítva van, illetve könnyen kialakítható), továbbá nem terheli a közutakat, nem rongálja az épületeket, a légszennyezése is kisebb és a lakott területektől távol történik.

A Volánbusz szakértőinek segítségével egy másik számítást is elvégeztünk. Ez kimutatta, hogy elméletileg mennyivel több autóbuszra lenne szükség ahhoz, hogy a 10-es úton ugyanannyi személyt szállítsanak el, mint amennyi jelenleg személyautóval közlekedik. A számítás során feltétel volt, hogy egy busz átlagos kihasználtsága nem növekszik. (A kihasználtság jelenleg átlagosan 42 százalékos, ami azt jelenti, hogy az utasok többsége talál ülőhelyet a járatokon.) A különböző számítások szerint a jelenleg autóval közlekedőket a buszjáratok számának 2–2,5-szeresére növelésével el lehetne szállítani, ami azt jelenti, hogy a 8900 személygépkocsi helyett mintegy 425–515 buszjárat (370–460 Volán, 54 BKV) közlekedne az utakon. Ehhez összesen mintegy 36 új buszra lenne szükség, ami körülbelül 2 milliárd forint egyszeri állami befektetést igényelne. (Ez egy kilométer autópálya megépítésének a költsége.) Az üzemeltetéshez további állami támogatásra nem lenne szükség, hiszen erre a viteldíj-bevételek már ma is kellő fedezetet nyújtanak. A megvalósításhoz szükséges idő a döntéstől számítva néhány hónap. Óriási hátránya azonban ennek a megoldásnak, hogy a buszok is a közutakat terhelik, jelentős levegőszennyezést és zajt okoznak a sűrűn lakott településrészeken, továbbá nagymértékben rongálják az útburkolatot és az utak melletti épületeket. Ezért elsődlegesen a vasúti közlekedés fejlesztésére kell összpontosítani.

Fenti számításaink egy idealista feltételezésre épülnek, hiszen a gyakorlatban elképzelhetetlen, hogy az autókból mindenki átszálljon vonatra vagy buszokra. Az azonban talán megvalósítható, hogy az emberek fele tegye ezt meg. Ha az autók fele eltűnne a 10-es útról, akkor azonnal megszűnnének a közlekedési dugók, és jelentősen csökkenne a levegőszennyezés és a zaj. (A dugókban araszoló járművek a többszörösét bocsátják ki annak, mint amennyit a folyamatosan haladó kocsik.) Ebben az esetben a vasútvonal fejlesztése is jóval olcsóbban és rövidebb idő alatt megvalósítható (például elhalasztható a villamosítás). A Volánbusz és BKV járatok menetideje, pontossága ugrásszerűen javulna. A buszok üzemanyag-fogyasztása csökkenne, és egyéb költségek is mérséklődnének, ami komoly megtakarítást eredményezne az érintett vállalatok és így közvetve mindannyiunk részére.

Ez a megoldás összességében elenyésző mértékben növelné az utasforgalmat a BKV budapesti járatain: a 7200 ember, aki személygépkocsi helyett tömegközlekedéssel jönne a fővárosba, nem okozna gondot a BKV-nak, hiszen azt naponta összesen egy millió ember veszi igénybe. A 10-es útról bejövőkhöz közvetlenül csatlakozó BKV-járatokat helyenként esetleg meg kell erősíteni, de a fent említett összegek erre bőven fedezetet nyújtanának. (Emlékeztetünk arra, hogy azokat a 14400 utasra számoltuk ki, most pedig csak 7200-ról lenne szó.)

A tömegközlekedés javítása mellett azonban arra is szükség van, hogy bizonyos mértékben korlátozzák az autóforgalmat. Ennek a leghatékonyabb és legrugalmasabb módja az útdíj bevezetése lenne, amit a főváros határán belépéskor lehetne az autósoktól beszedni. Ezt a módszert egyre több városban alkalmazzák szerte a világon, mivel felismerték, hogy ezáltal javul az élet minősége, a város jelentős gazdasági előnyökre tehet szert, és a közlekedés is hatékonyabbá válik. Az ily módon kivetett teher az utat továbbra is használó autósok számára is bőven megtérül: rengeteg időt takarítanak meg, kevesebb pénzt kell benzinre és karbantartásra költeni, és az egészségük is kevésbé károsodik.”

Sürgettük továbbá a telekocsi alkalmazását, vagyis azt, hogy a lakosok fogjanak össze, szervezzék meg, hogy ne egy ember üljön egy kocsiban (ami ma az esetek többségére jellemző), hanem akár hárman-négyen.

Amikor mindezeket elmondtuk, a jelenlévők általában egyetértettek, aztán hazamentek és nem történt semmi. Tagszervezeteink tagjai, aktivistái pedig egy idő után belefáradtak az általuk tapasztalt általános közönybe, a szolidaritás hiányába, a „majd valaki megoldja helyettünk” hozzáállásba.

Nincs technikai vagy gazdasági akadálya annak, hogy a 10-es út problémáját egy hónapon belül megoldják. Ennek csupán az lenne a feltétele, hogy az érintett lakosok összefogjanak, és kiköveteljék a jelenleginél mintegy 20-szal több busz forgalomba állítását, továbbá hogy sokan legyenek hajlandóak (másokra is tekintettel) busszal, illetve telekocsival utazni. Ehhez azonban meg kellene változnia az emberek szemléletének, magatartásának, amihez sokkal hosszabb idő kell, mint egy technikai probléma megoldásához…

 Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Képünkön: Hosszú évek óta rendszeresek a dugók a Budapest III. kerületi úton, ahová a 10-es útról érkezik a gépkocsiáradat.

35 hozzászólás a(z) “Levélváltás a 10-es úton kialakult áldatlan állapotokról” bejegyzéshez

  1. Gábor Kraszlán

    Tisztelt Levegő Munkacsoport!
    Csodálattal adózom
    az Önök tevékenységének, amelyből folyamatosan szintén kiválóan érzékelhető,
    hogy a világban bármi bárminek nevezhető, vagy felvállalható.
    Számomra
    elképesztő tevékenységük és nyilatkozataik, a maguk nemében hihetetlenek, és
    mutatványként szemlélve meglepően szórakoztatóak.
    Eredményeiket ugyan a magam
    részéről kimondottan messze nemkívánatosnak élem át, viszont az
    infrastrukturális viszontagságok elviselésének tömeges fejlesztésében elismerem,
    Önök folyamatosan élenjáró szereplőként példaértékű módon működnek közre.
    Ez
    számomra kiválóan megfigyelhető az egészen megdöbbentően hihetetlen
    megnyilvánulásaikon, illetve cselekedeteiken keresztül.
    A 10-es út
    történetének áldásai egyértelműen az Önök nyilvánosan is felvállalt
    közreműködéseinek köszönhetően, többeket is érzelmileg mélyen megérintett,
    többszöri kifakadásra késztetve.
    Elnézésüket kérem amiért sokszor átkozottan
    nemkívánatosként mélázom az Önök áldozatos tevékenységéről, amit alkalmanként
    kizárólag pillanatnyi emberi kicsinyességemnek, illetve gyorsan múló érzelmi
    háborgásomnak tudok be, amikor társadalmi segítő szándékaik gyümölcsöző
    állapotainak közvetlen megtapasztalására kényszerülök.
    Néha remélem egyszer
    majd csak belefáradnak, és nem bolygatják fel ismételten a segítően jót okozó
    áldozatos tevékenységükkel térségünk örökölten meglehetősen hátrányos
    viszonyait.
    Kimondottan megnyugvással tölt el a gondolat, hogy minden
    folyamatosan változik, amelyben semmi emberi sem tarthat örökké.

    Tisztelettel
    Kraszlán Gábor
    Esztergomi lakos

    Válasz
    • Gál Sándor

      T. Levegő Munkacsoport!
      Azt gondolom inkább álcsoport, álkörnyezetvétdő és álnok “jóakarók” társasága címek illenének Önökre.
      Amit Önök a 10-es út kapcsán (is) elkövettek az a jó értelemben vett szakmai civil kurázsi totális megcsúfolása.
      Évekig akadályozták a településeket elkerülő új 10-es tervezését és engedélyezését, csupa olyan szlogennel amit már sehol a világon nem fogadnának el. Sajnos a jelenlegi kormányt is sikerült megtéveszteniük, mert a jogerős bírósági engedély ellenére sem kezdődött meg az építkezés, hanem új tervek készülnek. Pedig a 2×1 sáv hosszútávra megoldás lehetne, ha szintbeli kereszteződések nélkül megépült volna.
      Ideje lenne felnőniük a gondolathoz, mely szerint a személyautók is közlekedési eszközök. Javasolnám, hogy buszfóbiájukból kigyógyulandó üljenek fel az Árpád-hídi végállomásról 19 óra után már csak óránként Esztergomba induló 800-as buszra, és álljanak Piliscsabáig egy ledolgozott nap után, mert ülőhelyük akkor sem biztos hogy lesz ha 20 perccel az indulás előtt elkezdenek sorba állni a majd beálló buszra való felszálláshoz. Mindezt potom 1.000.- Ft-ért.

      Önöknek fogalmuk sincs, hogy milyenek az utazási körülmények ezeken a járatokon. Bp felé már Dorogtól napközben sincs ülőhely. És a menetidő még késő este is több egy óránál, többek közt azért is mert a sofőr adja a jegyet is!
      Az Önök által leírtak a buggyant fantazmagória szintjét jelentik, amit álszakértői tanulmányokra való hivatkozással szeretnének lenyomni a torkunkon.
      Javaslom utazzanak rendszeresen a 800-assal és a valós problémákból XXI. századi megoldást keressenek a hülyítésünk helyett!!!
      Gál Sándor

      Esztergom

      Válasz
      • Rézfánfütyülő Fűzangyal

        Csak bántsátok ezeket a síkhülyéket (alias Levegő Munkacsoport). Budapesten is mindent elrontanak, amit elehet. Ők javasolták, hogy a zemberek érdekében a 4-6 villamos menetüteméhez igazítsák a nagykörúti lámpák váltását. Így a 30 perces menetidő 1,5-2 perccel csökkent. Ezzel szemben csúcsidőben 25-30%-al nőt a levegő szennyezettsége és a dúgók még este 8-kor is állandósultak. Aztán 2-évi “próbaidő” után mindet visszacsinált a BKK.
        Ki fogja végre kiiktatni ezeket a barmokat?

        Válasz
      • Gergely Kóródy

        kérjetek jegyet a sofőrtől. Ha az utasok 60%-a a vezető zsebére dolgozik, nem csoda, hogy tömegnyomor mellett is 40%-os kihasználtságot mutatnak a volán statisztikái

        egyébként magam is ellenzem azt a folyamatot, amikor tömegek költöznek ki az élhetetlen városból a szép zöldbe, aztán autópályát építtetnek maguknak az erdőn keresztül

        Válasz
  2. Szántói Tücsök

    Kevésbé Tisztelt Levegő Munkacsoport!
    Kikerekedett szemekkel olvasom válaszlevelüket. Komolyan mondom, ez már vastagbőr (bocs,zero) a javából! Az önök áldatlan tevékenységének köszönhetjük többek között az M0 északi szakaszának befejezetlenségét, a 10-es út bővítésének és az elkerülő szakasz megépítésének elmaradását.És most van képük leírni, hogy a problémánk egy hét alatt megoldható? huszonéve szenvedünk ettől a helyzettől, a megoldás pedig a ködös távolban sem látszik! Tőlünk, agglomerációban élőktől kell megvédeni a fővárost, mert reggelente,de sokszor nap közben is rázúdulunk Óbudára? Férjem több mint 40 éve vállalkozó. Saját autójával hordja/hordta az embereit és a szükséges anyagokat. Ma már kétszer is meggondolja, hogy a Budapest táblán belül elvállaljon-e egy munkát, a közlekedés ellehetetlenülése és a pofátlan parkolási díjak miatt. Mind a két gyerekem beköltözött a városba, amikor elegük lett az ingázásból.
    Szerintem is fontos a környezetvédelem, de fontos kell legyen az embervédelem is.Amit önök környezetvédelem címén művelnek, az minket lassan, de biztosan elpusztít.
    Hamár le merték írni korszakalkotó javaslataikat pirulás nélkül, én is leírom a bennem régóta megfogalmazódott gondolatot.Én elsőként a Levegő Munkacsopotból szorítanám ki a szuszt4

    Válasz
  3. József Kun

    Nekem az a véleményem, hogy aki pesten dolgozik az inkább lakjon pesten, ez a leggazdaságosabb és és a környezetet legkevésbé terhelő változat Ebben az esetben a környezeti lábnyom is a legkisebb, Közpénzbe sem kerül.

    Válasz
    • t.o.d.

      Pesten dolgozni nem passzió. Egyesek nem azért dolgoznak Pesten, mert ott akarnak, hanem mert ott van munka. Lakni viszont igen drága Pesten, pláne, ha mondjuk 20 km-re van valami ingatlana az embernek. Arról nem is beszélve, hogy mondjuk Lőrincről Hűvösvölgybe eljutni nem feltétlenül kisebb környezeti lábnyom, mint Solymárról, alapesetben.

      Válasz
      • Spikk

        A munka nagy úr.
        De akkor minek költöznek oda, ahonnan TUDJÁK, hogy nem fognak tudni bejutni? Pesten dolgozni nem passzió, ezt megértem, de az agglomerációban, szép környezetben lakni bizony, hogy az. Meg a markot tartani, hogy VALAKI MÁS FIZESSE KI a megoldást. Meg ugye foglalkozzon is vele, ha lehet. Lehessen bejutni a munkahelyre. KOCSIVAL, mert a valagamhoz nőtt, JÁR NEKEM, HOGY KOCSIVAL MEHESSEK!!!!
        Környezetvédelem? MINDENT LETAROLNI! Útban van? Védett? LESZAROM! JÁR! JÁR! JÁR!
        NEKEM MINDEN JÁR!

        Válasz
        • Szántói Tücsök

          Ezer és egy oka van annak,hogy valaki miért ott él,ahová született. Miért járatja az agglomerációból fővárosi középiskolába a gyerekeit. Miért választott 40+ évvel ezelőtt olyan szakmát, amit autó nélkül nem tud gyakorolni. Mert anyagot, szerszámot és embereket bajos lenne reggel 6 órakor buszra vagy vonatra ültetni.Szeinted a magas üzemanyagárakban, a súlyadóban, az ipaűzési adóban, áfában, meg a többi sarcban mit nem fizettünk még ki?Szerinted mi az állam feladata és kötelessége adófizető polgárai felé? Nem létező tököm tele van már a hozzád hasonló gondolkozásúak hozzászólásaival! Mert ugye a környezetvédelem csimborasszója az, amit az agyi oxigénhiányos (levegőtlen) munkacsoport a művel! Lehet, hogy a te hathatós támogatásoddal?

          Válasz
          • Spikk

            Minden reggel 14 ezer ember anyagot szállít Budapestre. Meg nyilván a halott nagymamát szülni. Hát persze. 😀
            Amiről te beszélsz, az a teherautó/kisbusz kategória, 2600 emberrel. Nincsenek benne a fenti számban, nem róluk beszéltem én sem. Esetleg a többi között lehet még pár Olyan, aki tényleg, de az sima hazugság, hogy ez a jellemző. A jellemző az, hogy ül az autóban 1 ember és nincs semmi különösebb csomagja, csak amit vonaton, buszon is el tudna vinni.
            Azért köszi, hogy egy kis szánalmas személyeskedés kedvéért úgy tettél, mintha válaszoltál volna! A látszat is nagyon fontos.

          • Szántói Tücsök

            Ha jól látom, te odibáltál a hozzászólásodban. Mi volt a személyeskedés? Talán az, hogy szemellenzős, indulatos kommentedre hasonló stílusban válaszoltam? Mit kellett volna válaszolnom? Azt, hogy immár 34 éve passzióból lakom egy 2100 fős pilisi faluban, valóban gyönyörű környezetben. A konyhám ablaka a Pilis csúcsára, a szobáim a Hosszú hegyre néznek.Cserébe tartom a markom, mert nekem is jár a normálisan működő tömegközlekedés, a járható út. A lehetőség, hogy ha úri kedvem úgy hozza, autóval menjek a fővárosba. Talán különadót kellene kivetni ránk, mert ebben a környezetben nem találunk munkát, iskolát, orvost és reggelente elindulunk a főváros felé, direkt dugókat okozva és puszta létünkkel szennyezve a környezetet.

          • Gergely Kóródy

            fel van baszva az agya, te meg jól beleálltál a stílusába, de ott vannak az írásában a valid érvek. Amiről beszél, az a szuburbanizáció. Tényleg a városból kiköltözők duzzasztják fel a 10-es út mentén fekvő települések lakosságát, és tényleg azért van dugó, ermt autóval járnak vissza. És tényleg azért költöznek ki, mert ugyanazért a pénzért, amiért egy belvárosi lakást vehetnek, kint kapnak egy nagy családi házat kerttel, csendes, zöld, jó levegőjű környezetben. Ennek a problémának a megoldása területfejlesztési probléma, lehet rajta jót vitatkozni, de a helyzet a lakosok szempontjából a következő: valamit valamiért. Valahol érthető, hogy akik Budapesten laknak, nem törik kezüket-lábukat, hogy megkönnyítsék az autóval való bejutást a városba

      • Gergely Kóródy

        nem drágább lakni Pesten, csak ugyanannyiért kisebb a lakás, nincs kert. Ez a kiköltözés oka. Az viszont valid érv, hogy ennek az életszínvonalnövekedésnek ne a budapestiek fizessék meg az árát. És ebből a szempontból lényegtelen a közigazgatási határ pontos holléte.

        Válasz
    • Szántói Tücsök

      Nekem meg az a véleményem, hogy oltári nagy baromságot írtál! Mégis, hogyan jutottál arra a végkövetkeztetésre, hogy budapesti lakos=budapesti lakás.Kifejtenéd? Ettől a környezeti lábnyomtól meg egyenesen agyfrászt (hogy trágárabbat ne írjak) kapok!

      Válasz
  4. Takács Bálint

    A kép elég régi lehet, mert még nem füvesítették a villamospályát.
    Másrészt, az a hatalmas dugó, amit ezzel illusztrálni akartak, még a Vörösvári úti rendelőig sem ér a képen és a McDonalds előtti lámpánál sincsenek feltorlódva az autók.

    Válasz
    • t.o.d.

      És a Faluház sem színes még…

      Válasz
    • Szántói Tücsök

      2000-es adatokra hivatkoznak, majd a dugó illusztrálására van pofájuk egy ilyen képet kirakni! Komolyan mondom, ahányszor beleolvasok ebbe a levélbe, annyiszor +1 bicska nyílik ki a zsebemben.

      Válasz
  5. József Kun

    Mint ,ár nagyon régóta környékbeli lakos, nekem mondjuk 25éve nem okozott gondot bejárni pestre, dugó sehol nem volt. Dugó azóta van, hogy nagyon sokan azért költöztek ki, hogy bejárhassanak.

    Válasz
    • Szántói Tücsök

      Te tényleg nem érted, miről van szó? 25 éve nekem sem okozott gondot a dugó, maximum az, hogy az autómat csak dorogon vagy a Bécsi úti Shell kútnál tudtam megtankolni. De pl 18 éve, amikor a lányom középiskolás lett, már hetente fordult elő, hogy a 6 óra 20 perckor induló busszal nem ért be 7 óra 50 percre a Ponty utcába. Szerinted a kiköltözés úri passzió, nem inkább gazdasági kényszer is? Ezzel az egyszerű (hogy ne írjam egybites) gondolkozással valóban rózsaszínben lehet látni a szmogot is?

      Válasz
      • József Kun

        csak most 7 eladó lakást találtam a ponty utcában. Gondolom onnan az iskola 1 perc GYALOG

        Válasz
        • Szántói Tücsök

          Ez most már a süketek párbeszéde lesz? Kellemes perceket szerzel nekem a beírásaidal. OLvasd el még egyszer, amit írtam. 34 éve családi házban lakunk egy pilisi faluban. Felénk a vonat sem kerül. A lányom 18 éve kezdte a középiskolát a Ponty utcában, és már akkor is ez volt a helyzet reggelente.

          Válasz
      • József Kun

        de bocs

        Válasz
  6. József Kun

    Persze ez az őslakosokra nem vonatkozik

    Válasz
  7. Péter Fanni

    A helyzet valóban nagyon súlyos! Hosszú évek (évtizedek) óta ez a helyzet az Esztergom-Budapest vonalon. A MÁV vonatai felújítás miatt Esztergomtól csak Pilisvörösvárig közlekednek, ami olyan, mint halottnak a csók, csak reménykedni lehet, hogy évek múlva kész lesz a teljes szakasz Budapestig (pedig már át kellett volna adniuk mily meglepő). A reggeli forgalomban Dorogon alig lehet a buszokon ülőhelyet találni, Piliscsabán már állóhelyet is aligha. Az általános tendencia az, hogy a Dorogra (késve) érkező 6 18-as busz 8 45-felé ér be Árpád hídra (37 km-es távot ~2,5 óra alatt teszi meg). 2,5 óra alatt Szegedre is leérek, ami 200 km. Az Ürömnél lévő Pilisborosjenő felé terelő jelzőlámpa pedig ráteszi a pontot az í-re, és végleg bedugítja a forgalmat Pest felé. Körforgalmat is ígértek már jó pár éve, de hiába. A vicc az, hogy a környékbeli éttermek már olyan neveket adnak maguknak, hogy “Dugó Pizzéria”, végül is nyugodtan meg lehet reggelizni, kiszállni a buszból/kocsiból a forgalom úgy is áll.

    Válasz
    • Guest

      kérjetek jegyet a sofőrtől. Ha az utasok 60%-a a vezető zsebére dolgozik, nem csoda, hogy tömegnyomor mellett is 40%-os kihasználtságot mutatnak a volán statisztikái

      Válasz
      • Péter Fanni

        Az utasok döntő többsége bérlettel utazik, és a pesti vonalon nem jellemző a bliccelés, falu és falu közt inkább. Szóval nem éppen helytálló a megjegyzés.

        Válasz
  8. Macok

    Nos, a Levegő Munkacsoport kapja be.Ők tiltakoztak leghevesebben az elkerülő út ellen. Most is mindenféle félrebeszéléssel próbálkoznak, holott már tán 15 éve szóba került egy új út építése a 10es tehermentesítésére. Hiába akarnak ők vonatot, meg sűrűbb járatokat, tudomásul kell venni, hogy nem csak ingázók járnak arra, hanem komoly teherforgalom is van. Ha azoknak lenne alternatív útvonal, akkor a toldozás foltozás helyett lehetne közlekedni is,

    Válasz
    • Szántói Tücsök

      Az M0 északi szakaszának megfúrása is az ő bűnük. Így nem lehet bezárni a körgyűrűt. Más! Esztergomban a Suzukinak maga ov ígéte meg, hogy közvetlen összeköttetést kapnak az M1-es autópályára. Ez a téma valahogy nincs napirenden. Netán nem fogja betartani az ígéretét? Ilyet gondolni sem merek.

      Válasz
  9. nonemart

    És mivel a kormányt az Alkotmánynak megfelelően választották meg, az általa hozatott törvények is alkotmányosak. És mivel az Alkotmánybíróság felesleges, nem is kellene fizetni őket. És mivel a parlament is felesleges, azt sem kellene erőltetni. És így tovább ….

    Válasz
  10. Scenkhyalfi

    Nem náci, bár gondolom ezt kellene gondolni és írni. Ha az időnkénti zsidózást/cigányozást/buzizást (na meg Putyin eltúlzott imádatát) elhagyják/csökkentik, akkor simán elmennének a nyugati jobber radikálisok között is.

    Válasz
  11. guzditibi

    Nagyon gyenge próbálkozás a párhuzam erőltetésére… 😀
    Hálistennek többen vannak a normális emberek, akik a nyakkendő mögüli gombra legyintenek, és a tisztesség, becsület, erkölcsi tisztaság hiánya miatt bosszankodnak, nem fordítva, mint ez a slejm gyerek, aki a hazaszeret, a büszkeség népszerűsédését képes fertőzésnek tekinteni, és kirekesztésről meg gyűlöletről hadovál. Köszi a reklámot! 😀

    Válasz
  12. Szilveszter94

    A Jobbik radikális párt, ezt tudjuk. Nyíltan felvállalják, büszkék rá. Keresztényszocialista párt, ezt is tudjuk. (Ezt már így konkrétan nem mondják ki – vagy azért, mert úgy gondolják, ezzel is a náci vádak alá adnák a lovat, vagy pusztán nem tartják lényegesnek – de a megnyilvánulásaikból elég egyértelműen kiderül.) Olvasottabb emberek azt is tudják, hogy a keresztényszocializmus és a nemzetiszocializmus nagyon közeli rokonok, gyakorlatilag a nácizmus a kerszocik szélsőséges leszármazottainak tekinthetőek – maga Hitler is példaképének tekintette Karl Lueger bécsi polgármestert, a keresztényszocializmus egyik neves képviselőjét – így a két irányzat közti hasonlóság sem lehet meglepetés.

    Válasz
  13. Szilveszter94

    A kérdés az: hol van a határ? Hol van az a határ, ami egy szélsőséges elemekkel is “tarkított”, de alapvetően még elfogadható radikális keresztényszocialista párt és egy mérsékeltebb követőkkel is rendelkező náci párt között húzódik? Vajon a Jobbik MÉG az elfogadható határon belül, vagy MÁR azon kívül helyezkedik el? Ezek azok a döntő kérdések, amikről egy árva szó nem esik a videóban, így bukik a videó egész indoklása. (Vagy a másik lehetőség, hogy a szerző egynek vette a radikalizmust a szélsőségességgel, ami szánalmas leegyszerűsítés volna; mintha TGM-et Révai Józsefként kezdeném el emlegetni.)

    Válasz
  14. Post Admin

    Egek Ura! Ez mi? Kérlek slejm műfajilag behatárolnád a fenti hangos mozgóképet? Figyelj, nem lenne kedved inkább hasznos és értelmes dolgot csinálni? Kétszer annyit fizetek neked fekália lapátolásért, mint az aki ezt az anyagot megrendelte tőled.

    Válasz

Hozzászólás írása