A briteknél sem fog csökkenni a rezsi az atomenergiával

Írta: Doug Parr, a Greenpeace UK tudományos főmunkatársa.

Az energia világa változik. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelője, az UBS nemrégiben azt tanácsolta ügyfeleinek, hogy nem a Hinkley-hez hasonló nagy, centralizált erőművek jelentik a jövőt, hanem a napenergia, az elektromos autók és az olcsóbb akkumulátorok. Eközben a technológiai éllovas Google 3,2 milliárd dollárt fektetett be a Nest okosotthon-vállalatba.

Az új hinkley-i atomerőműről szóló megállapodás biztosítékot tartalmaz arra az esetre, ha az erőművet bezárnák „az energiarendszerek forradalma miatt”.

Ennek ellenére a brit energiapolitika mintha a múltban ragadt volna: úgy tűnik, a kormány villamosenergia-piaci reformja leginkább atomerőművek építésére alapoz. És igen nagyvonalú átvételi árat garantál az EDF számára a Hinkley-be tervezett új, 3,2 GW teljesítményű reaktorok 35 éves üzemelése során, amelyek építése 24,5 milliárdfontba (mintegy 9 500 milliárd forintba) kerül, és legkorábban 2023-ban kezdheti meg a termelést.

Az Európai Bizottság október 8-án úgy határozott, hogy jóváhagyja az állami támogatást a két reaktorra a somerseti Hinkley Pointban – annak ellenére, hogy a Bizottság becslése szerint az Egyesült Királyság kormánya és az NNB GenCo (az EDF leányvállalata) közötti tranzakció akár 17,6 milliárd fontjába is kerülhet a brit energiaszámla-fizetőknek, támogatások formájában.

Hinkley összes (diszkontálatlan) támogatása azonban ennél sokkal magasabb is lehet, teljes élettartama során a végösszeg elérheti a 37 milliárd fontot is. (Lásd a szerző saját számítását – a szerk.)

Ez részben a 35 évre szóló, indexált árgarancia („kötési ár”) miatt van, amely 92,50 font/MWh, majdnem a duplája a brit villamos energia 50 font/MWh körüli nagykereskedelmi piaci árának. Ez azt jelenti, hogy a brit lakosság fedezi az EDF-nek fizetendő díj és a piaci ár közötti különbséget – utóbbi ár jelenleg nem tűnik úgy, hogy nőne majd.

Az atomtermelés reálköltsége már több mint 50 éve változatlan, és óriási optimizmusra vallana azt gondolni ilyen kevés bizonyíték alapján, hogy ez a stagnálás változni fog.

Az Európa-szerte épülő néhány EPR reaktor (a hinkley-i reaktorok is ilyenek lennének) alapján megállapítható,hogy az építkezésben szerzett tapasztalatok egyáltalán nem csökkentik a költségeket, mivel Hinkley ára várhatóan ugyanolyan magas, vagy magasabb lesz, mint az első finn vagy francia atomerőműveké.

Ezzel szemben a megújuló energiák ára egyre csökken, a napenergia esetében különösen: és ezek támogatása indokolható is lenne azzal, hogy az a technológiák műszaki potenciáljának elérését segíti.

Mennyi, mennyi támogatás

A megállapodás részét képezi egy sor „biztosíték” – amelyeket amúgy közvetett támogatásnak is nevezhetnénk –, külön Hinkley-re alkotva. Ezek a következők:

  • Hitelgaranciák – amennyiben túllépik a költségeket, vagy a terv meghiúsul, a kormány (értsd: a számlafizetők) fedezik az első 10 milliárd font visszafizetését a befektetőknek.

  • A kötési árat kétszer tárgyalják újra: 15, illetve 25 évvel a termelés kezdete után. A tárgyalások során a működési költségek, például az üzemanyagköltség és a karbantartási költség emelkedése miatt az áram ára emelhető.

  • Szintén érdekes részlet, hogy a megállapodás biztosítékot tartalmaz arra az esetre, ha az erőművet bezárnák„az energiarendszerek forradalma miatt”, ahogyan az EDF Energy vezérigazgatója fogalmazott. Ez azt jelenti, hogy ha a jövőben az energiamix több megújulót, több tárolt energiát tartalmazna, vagy akár a keresletoldali szabályozás fejlődne, az erőműnek elsőbbsége lesz a hálózatra termelésben, esetleg megkapja azt az árat (feltehetően a kötési árat), amelyet egyébként a termelésért kapna. A bezárási kockázati fedezet arra is vonatkozik, ha változna a politikai döntéshozatal, vagy környezetvédelmi, esetleg biztonsági okokból törvénymódosításra kerülne sor.

  • Az új erőmű – nagy energiatermelő egység lévén, amely ha kiesne, 3,2 GW villamosenergia-kapacitás elvesztését jelentené nagyon rövid idő alatt – megköveteli, hogy a hálózat többi eleme alkalmazkodjon hozzá. Ennek költségei (évi 160 millió font) mindenkit terhelnek, beleértve a megújulóenergia-termelőket is, és ezt a költséget a hinkley-i projekt nem állja.

Mindezeken felül a Bizottság becslésén és az állami támogatáson túl Hinkley további olyan hosszú távú biztosítékokat is élvez, amelyeket minden atomerőmű megkap. Először is: baleset esetén a felelősség felső határa1,06 milliárd fontban maximalizált, efelett a fogyasztók állják a számlát. (A fukusimai atombaleset költségei most 100 milliárd dollár körül járnak, és az összeg csak tovább emelkedik.) Másrészt: akár 15,72 milliárd font tervezett támogatás is jár az új reaktorokból származó radioaktív hulladék kezelésére.

Ez mind azt támasztja alá, hogy Hinkley nem költséghatékony megoldás az Egyesült Királyság energiával való ellátására. Ahogy az Exeteri Egyetem professzora, Catherine Mitchell mondja a hálózattal kapcsolatban:

„Semmi nem indokolja azt, hogy az atomiparnak nem kell kifizetnie a rendszer extra költségeit; hacsak az nem, hogy az atomenergia olcsóbbnak látszódhasson a többi villamos energiaforráshoz képest.”

Hátrányban a megújulók

Siemens Wind Power technológiai igazgatója szerint a megújulók fejlesztői „legalább a fél karjukat odaadnák”, ha olyan feltételeket kaphatnának, mint az atomenergia-ipar az Egyesült Királyságban – és néhány megújuló fajlagos ára még így is olcsóbbá válik a nukleáris energiánál, mire Hinkley beindul, legkorábban 2023-ban.

Azonban a Hinkley számára nyújtott támogatások többsége elérhetetlen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelők, például a megújuló energiát termelők számára; vagy ha igen, nem ilyen mértékben.

Például a szárazföldi szélerőművek által termelt áram „kötési ára” 2017-től kezdve alacsonyabb lesz, mint a Hinkley-é, és az árak mostantól mindenképpen versenytárgyalások során alakulnak majd, ami tovább csökkenti majd az árakat, szemben Hinkley esetével.

Emellett Hinkley 35 éves kötési árra vonatkozó szerződése példa nélküli – azt jelenti, hogy akik most fejezik be az iskolát, még nyugdíjasan is ezt a szerződést fogják nyögni.

Pálfordulások az Egyesült Királyságban és Európában Hinkley ügyében

Hinkley nemcsak hatalmas lyuk lesz a társadalom zsebén, nemcsak hatalmas kockázatot hárít át a teljes lakosságra, de eredetileg egyik brit koalíciós párt sem akarta ezt az agyonfinanszírozott erőművet – ahogy az akormányalakításkor a koalíciós megállapodásban olvasható (17. oldal). A Liberális Demokraták ellenezték az atomenergiát, a Konzervatívok pedig szabad piacot akartak, torzító szubvenciók nélkül.

Most pedig úgy tűnik, hogy a Bizottság hasonló hátraarcot vett. Az eredeti bizottsági elemzés élesen kritizálta a megállapodást – főképp a versenyszerű tender hiányát, amely túlkompenzálhatja az EDF-et. Günther Oettinger energiabiztos pedig „szovjetnek” találta a koncepciót.

Az állami támogatást jóváhagyó pecsét kérdése azért merült fel, mert az EU tagjaiként az egységes energiapiac felé kellene haladnunk, amely alacsonyabb villamosáram-árakat eredményezne.

A Hinkley-üzlet problémás amiatt a precedens miatt, amelyet megteremt; hogy az EDF-et megvédi a kockázatoktól, amelyeknek más piaci szereplők ki vannak téve, és hogy ezek szerint egy EU-tagállam önkényesen vehet bármilyen energiát, amely megakadályozza bárminemű érdemi egységes piac létrejöttét.

Azonban ezzel a Hinkley állami támogatásáról szóló történetnek még nincs vége. Ausztria jelezte, hogy fellebbez a Hinkley számára nyújtott bőkezű támogatást engedélyező európai bizottsági döntés ellen.

Fotó: Robin Somes A Hinkley Point B atomerőmű, Somerset, Egyesült Királyság. 

A bejegyzés a greenpeace.blog.hu-n jelent meg.

12 hozzászólás a(z) “A briteknél sem fog csökkenni a rezsi az atomenergiával” bejegyzéshez

  1. őpmacspöp

    A facebookon az agymosottak már antiszemitázzák az átlátszót eme cikk miatt. Elképesztő aljas véleményterrorizmus.

    Válasz
    • wallenberg8802

      Az antiszemitázókat el kell intézni azzal hogy cionisták. Én azt szoktam csinálni.

      Válasz
  2. Firefly2009

    “Defensive Edge”…csodás elnevezése ez egy még izraeliek által is beismerten támadó célzatú akciónak.

    Válasz
  3. FreeHckr

    vannak még egyéb betömésre váró lyukak is a költségvetésben

    Mondjuk hozzácsaphatnánk a fentiekhez még azt az évi százmilliárdos nagyságrendű összeget is, amennyivel a valamilyen állami tulajdonban lévő, és a proli rezsiharc miatt csődközelbe került szolgáltatókat kompenzálja az állam.

    Tehát összességében kevesebb adóbevétel, ezért plusz adóterhek a lakosság és vállalkozások nyakába, továbbá a szolgáltatók támogatása százmilliárdokból, hogy a rezsiharc miatt ne menjenek tönkre. Ennyibe került nekünk a Fidesz-KDNP tavaszi újraválasztási kampánya… 🙂

    Válasz
  4. Solkim

    Ööö…. Bocs, ha amatőr dolgokat kérdezek, de:

    Lakosság befizetései, 2010: 1860,5
    Lakosság befizetései, 2014: 1746,9

    Én ebből nem azt látom, hogy többet fizetne a lakosság, mint korábban.

    És ha a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevétel nő, miközben az ÁFA nem változott, akkor az nem azt jelenti, hogy többet fogyaszt a lakosság?

    Hozzáteszem, 3 gyerekem van, és nem érzem, hogy növekedtek volna az adóterheim.

    Válasz
    • slapaj

      Nekem is van egy raklap gyerekem, és ezért tudom, hogy azért nem nőttek, mert meglehetősen szaporák vagyunk. Egyébként nőttek volna. Ettől még a cikk nem lesz jobb: a fogyasztáshoz kapcsolat adókon belül nem különbözteti meg az áfát (forgalmi adót) és a fogyasztási adókat (cigi, szesz, benzin, stb), így pedig elég nehéz eligazodni. Mondjuk, a másik oldalon nem veszi figyelembe az áthárított adót a banki és a telekom költségeimben.

      Válasz
    • Ferenczi Krisztián

      “És ha a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevétel nő, miközben az ÁFA nem
      változott, akkor az nem azt jelenti, hogy többet fogyaszt a lakosság?”

      Mivel a fogyasztási adóbevételek egy massza – ahogy a többi is -, több adó együttese, és nem csak az ÁFA + van olyan, hogy infláció, ezért nem azt jelenti, bár lehet ilyen hatás is mögötte, valóban. Mivel 2012 óta folyamatosan minden évben bevezetnek néhány új adót, ezért valószínűleg a növekedés miatt nem a gazdasági növekedés áll.

      De ez ennél sokkal egyszerűbben is belátható: az SZJA csökkentésén kívül nem történt adócsökkentés, ellenben lettek új adók és néhányat növeltek, vagy bővítették az adózók körét.

      “Hozzáteszem, 3 gyerekem van, és nem érzem, hogy növekedtek volna az adóterheim.”

      Az “érezni” ige használatóból arra következtetek, hogy emögött valós számítás nem nagyon van. Érzésre a Föld is lapos, mégsem az. Csak az a kérdés, hogy milyen magasról nézed. Ha nem kicentizve jössz ki hónap végére, akkor valószínűleg nem nagyon fog feltűnni a változás.
      Az összes állami bevételt kell nézni és annak arányát: https://www.google.com/publicdata/explore?ds=d5bncppjof8f9_#!ctype=l&strail=false&bcs=d&nselm=h&met_y=gc_tax_totl_gd_zs&scale_y=lin&ind_y=false&rdim=region&idim=country:FIN:GRC:LVA:POL:HUN:DEU:SVK:SVN:ROM&ifdim=region&tdim=true&tstart=786495600000&tend=1354575600000&hl=hu&dl=hu&ind=false Sajnos csak 2012-ig van, de azóta csak nőttek az adóterhek. Sajnos ebből nem derül ki, hogy az adófizetési arányok hogyan változtak. Ugyanis az elmúlt 4 évben a tehetősek terhei csökkentek, míg az alsóbb kategóriába esők arányaiban többet fizetnek. Tehát ezek még ha ki is átlagolják változatlanra az értékeket, egyeseknek durva adóemelkedés lépett életbe, míg másoknál sokkal több marad.
      Még ha az is jön ki, hogy neked special jobb lett, vagy változatlan, az nem jelenti azt, hogy M.o.-on komolyan ritka szar az adórendszer, és még az adóbevételek elosztása is katasztrofális. Az egyetlen kb amiben Bokros és Járai egyetértett: https://www.youtube.com/watch?v=Nlm7EI2c9l0 . Egyébként pedig: http://m.cdn.blog.hu/te/tenytar/image/realjov.png .

      Válasz
      • Solkim

        Értem (nagyjából) köszi. Gondolom az infláció ennek 40%-os növekedésnek a harmadát-felét teheti ki. De akkor mégis mi lehet a többi? Töröm a fejemet, de nem ugrik be, hogy pl. az én “lakossági fogyasztásomat” milyen plusz adók terhelik 2010 óta. Mik azok az adók, amik megjelenhetnek ebben a 40%-ban?

        Válasz
        • Ferenczi Krisztián

          Az inflációból eredő többlet: 1.039 * 1,057 * 1,037 * 1,035(?) = 1,1787 –> majdnem 18%-ot tesz ki az ebből adódó növekedés 4 év alatt. Ezekhez jönnek hozzá az adók.

          Itt egy lista csak az adókról:
          http://m.cdn.blog.hu/te/tenytar/image/10749226_985163778167032_1309978259_n.jpg

          Egy összeszedettebb a megszorításokról (ez tavalyi – http://www.168ora.hu/itthon/100-megszoritas-orbanektol-122174.html ):
          – adójóváírás megszüntetése
          – béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18.000 Ft-ról 11.250, ill. 5000 Ft-ra)
          – cafeteria megadóztatása
          – munkavállalói járulékok emelése
          – 32 ezer fő elbocsátása a közszférából
          – a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
          – reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség
          – cégautóadó emelése
          – egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
          – kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
          – ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra
          – illetékemelések
          – a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
          – az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó)
          – az ebek és lovak kötelező chipezése
          – a „chipsadó” bevezetése
          – a „chipsadó” emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
          – szeszesital jövedékiadó-emelése
          – dohányáruk jövedékiadó-emelése
          – környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
          – üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”)
          – bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése
          – autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
          – az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése – áremeléssel
          – baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
          – a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%)
          – 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése
          – a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása
          – a szociális öntemetés bevezetése
          – szociális hozzájárulási adó bevezetése
          – elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére
          emelkedett)
          – közművezeték-adó
          – a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelhető
          – kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel
          – bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
          – banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” – tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre
          – betéti kamatok után 6%-os „egészségügyi” hozzájárulás bevezetése
          – telekommunikációs adó
          – „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20–50 ezer forint között + ált. forg. adó
          – pénztárgépek cseréje 100+150.000 Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
          – nyugdíjaskedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon
          – közmunkások nettó 61.000 forintos fizetésének 49.000-re csökkentése
          – munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra csökkentése, szociális segély összegének 28.000-ről 22.000-re csökkentése
          – egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
          – a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel
          – pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása
          – tandíj de facto bevezetése
          – asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása
          – mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása
          – egészségügyi járulék emelése

          Válasz
          • Solkim

            Ha jól értem, akkor a “fogyasztáshoz kapcsolt adók” nem csak azt tartalmazza, amit a lakossági fogyasztó fizet, hanem az is, amit pl. a termék forgalmazója fizet, igaz? Még mindig azt próbálom megérteni, hogy fogyasztóként hol kellene éreznem a többletterheket. Gondolom, hogy a gyártókra, forgalmazókra kivetetett adók áthárított része alapvetően az inflációban kellene megjelenjen, hiszen az áthárítás árdrágításban jelentkezne, nem? Tehát az ilyen adók közvetett anyagi hatását az infláción keresztül érezhetem. Ha változatlan fogyasztói szokások mellett nőttek volna a kiadásaim 2010-hez képest, azt hol kellene tapasztalnom az infláción kívül? Mondjuk fizetőssé válik valami, ami addig ingyenes volt? Pl. a sárga csekk? (Tényleg, az ilyesmi amúgy nem növeli az inflációt?)

          • Ferenczi Krisztián

            Az infláció számítás eredménye nagyban függ attól, hogy mik kerülnek a “kosárba”, és milyen súlyozással, milyen mennyiségben. Merthogy ezt igazából egy fogyasztói kosárral vizsgálják, és más-más eredményeket kaphatunk, ha mást-mást rakunk a kosárba.

            A rezsicsökkentés egyik nagy trükkje az volt, hogy ez lenyomta az inflációs adatokat, annak ellenére, hogy 27% lett az ÁFA, a forint jelentősen gyengült, ami árnövelő hatással bír az import termékekre, és megjelent egy rakás új adó.

            Az, hogy a vállalkozásokra milyen terheket rónak kétféleképpen jelentkezhet. Vagy elmaradó beruházások – pénzköltés – tekintetében, vagy pedig árnövekedés tekintetében. (a bevétel-kiadás kettős) Az egy demagóg csúsztatás, hogy itt extraprofitokat sarcolnak meg, már csak azért is, mert nincs olyan, hogy extra profit. Ezzel maximum csak alávágnak egy cégnek, visszavesz a marketing költségből adott esetben, ami visszaveti a fogyasztást, és ez így dominószerűen megy tovább.

            A többség általában mindkét úttal játszik. A bankok is a rájuk háruló többlet terheket például egyértelműen a végfelhasználókkal fizettetik meg + kevesebbet hiteleznek + kevesebbet is hirdetnek, ruháznak be. Széchenyinek volt egy híres könyve, a Hitel. Már 150 éve is egyértelmű volt, hogyan hathat a hitel hiánya a gazdaságra. Nem olyan bonyolult ez, csak az unortodox fejekben. Ez egyébként könnyen összehasonlítható, nekem 2009-ben még egy teljesen ingyenes számlacsomagom volt, éves kártyadíjat kellett fizetnem, ehhez képest ma már ugyanaz a csomag évi 15-20 000 Ft-ba kerül. Nem tudok ingyen utalni, még csak fizetni sem tudok ingyen kártyával, mert arra is felszámolnak díjat. Persze ha drágább kártyára váltok, továbbra is ingyenes, meg válthatnék bankot esetleg, és akkor vmivel olcsóbb lehetne, de ezzel most nem ez a lényeg, hanem az, hogyan változott meg az egész pár év alatt.

            Az egész válságra a következő válaszokat kellett volna adni:
            – SZJA-hoz nem nyúlni! (válság kellős közepén a tehetőseknek adott adókedvezmény kb ahhoz hasonlítható, mint ha vki vízzel akarna elektromos tüzet oltani: igen, néha van értelme és helye, csak nem akkor és ott – de ezt még Járai is elmondja a fenti videóban, miközben Ő találta ki ezt az egészet a Fideszben, csak még 2000-ben, amikor lett volna értelme, mert nem volt válság)
            – Bankokat nem baszogatni, bevonni őket, hogy a gazdasági folyamatokat segítsék
            – Adórendszer teljese átalakítása, egyszerűbbé tétele, főleg a kis és közepes vállalkozások terheinek csökkentése
            – szociális ellátó rendszer átmeneti megerősítése
            – személyi csőd bevezetése
            – devizanemtől függetlenül a rászoruló hitelesek megsegítése – akár új szociális lakásokkal
            – az államilag mesterségesen és hibásan felduzzasztott építőipar rendberakása – nagytakarítás, de nem úgy, hogy a haverok maradnak, mindenki más meg sipirc
            – körbetartozások megszüntetése, ami az egyik legégetőbb probléma, és az esetek 90%-ban ennek forrása éppen a Magyar Állam!
            – mindent a lehető legátlathatóbbá tenni, minden szerződés azonnal kerüljön fel a netre, kitakarások nélkül –> ez az intézkedés nagyban csökkenti a korrupciót és durván lenyomja a közbeszerzési árakat, mivel jelenleg nagyon durva haveri túlárazások vannak

  5. Endrődi László

    Amig a népek az USA-ba mennének dolgozni, tanulni és nem az oroszokhoz vagy Kinába addig kár félteni amerikát.

    Válasz

Hozzászólás írása