„Áramszünet” helyett sokkal inkább államcsőd lesz, ha belevágunk Paks II-be – 7 cáfolat Aszódi Attila interjújára

A bejegyzés a Greenpeace blogján jelent meg.

Az Index nagyinterjút közölt a paksi bővítés kormánybiztosával 2015. szeptember 18-án. Aszódi Attila az interjúban azokat az elemzéseket kritizálja, amelyek kimutatták: a paksi bővítés sosem fog megtérülni, sőt az erőmű életben tartása százmilliárdokba fog kerülni a költségvetésnek – azaz nekünk, adófizetőknek. Meggyőződésünk szerint azonban a kormánybiztos több esetben nem a feltett kérdésekre válaszolt, illetve válaszaival félrevezette a témában nem jártas olvasót. Most tételesen sorra vesszük az interjú ezen részeit, hogy segítsünk tisztán látni a ködös paksi bővítés körül.

Az eredeti interjút lásd itt.

  1. A kormánybiztos válasz nélkül hagyja az Index azon kérdését, hogy vajon rendben van-e Paks II körül versenyjogi szempontból.

Ez valószínűleg nem véletlen. Paks II-re ugyanis a kormány nem hirdetett tendert, hanem annak kivitelezését a Roszatomra bízta. Ez viszont ellentmond az Unió szabályozásának (a 2009/72/EC direktíva 8. cikkelyének). Így az Európai Bizottság – a bújtatott állami támogatásról szóló vizsgálata mellett – ez ügyben is külön vizsgálatot folytat jelenleg Magyarország ellen.

  1. A kormánybiztos azt állítja, hogy az állami támogatásról szóló vizsgálatot a magyar kormány kezdeményezte az Európai Bizottságnál.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a vizsgálatot a Greenpeace és az Energiaklub kezdeményezte még 2014 tavaszán és nyarán. A kormány nem valódi vizsgálatot kért, hanem idén májusban egyszerűen írt egy levelet a Bizottságnak, hogy szerintük nincs állami támogatás a projektben; emellett azt kérték, hogy a Bizottság állapítsa meg, hogy a projekt állami támogatás nélkül is meg fog térülni.

Az Index hiába kérdezte, Aszódi Attila nem árulta el, mit fog tenni a kormány, amennyiben a Bizottság mégis tiltott állami támogatást állapít meg Paks II-vel kapcsolatban. Azt sem tudjuk meg, vajon mennyit veszítene Magyarország egy ilyen bizottsági döntéssel.

  1. a kormánybiztos szerint a független szakértők számításait tartalmazó tanulmányok – amelyek szerint Paks II egy gazdaságtalan, rossz projekt, amely nem fog megtérülni, és Paks II veszteségeit az adófizetőknek kell majd megfizetniük – rossz feltételezésekkel számolnak.

Nem derül ki azonban, hogy ezt Aszódi Attila milyen elemzések alapján állítja.

A kormánybiztos két független, energetikai közgazdászok által készített tanulmányt cáfol: az egyiket az Energiaklub felkérésére Felsmann Balázs volt államtitkár készítette, míg a másikat a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.

A fenti tanulmányokban szereplő adatok és a számítások során alkalmazott módszertan és modellezés nyilvános, mindenki számára hozzáférhető. Ezzel szemben a kormánybiztos az interjúban csupán „a mi [kormány] számításainkra” és a „mi [kormány] számainkra” hivatkozik; konkrét adatokat ezúttal sem tudunk meg. Tekintve, hogy Paks II mintegy 4000 milliárdos beruházás, a kormánynak kötelessége lenne nyilvánosságra hozni a projektre vonatkozó elemzéseit, lehivatkozott adatokkal és az alkalmazott módszertan ismertetésével. 2014. január óta nem ismertek Paks II részletei.

  1. Nem derül ki, mire alapozza a kormánybiztos azt az állítását, hogy Paks II 55 euró/MWh-ért fogja termelni az áramot, valamint hogy a villamosenergia piaci ára 10-15 százalékkal magasabb lesz a mainál 2025 körülre.

A kormánybiztos állításai ismét nélkülözik a hivatkozásokat.

Jelenleg a német áramtőzsdén 30 euró körül kereskednek az alaperőművi árammal, és még 2021-re is csak 32 euró körülre várható árakkal számolnak. Nem világos tehát, hogy mire alapozza Aszódi Attila, hogy 2025-ben az általa említett 55 eurós termelői ár alacsonyabb lesz az akkori piaci áraknál.

Nem derül ki az sem, hogy az energiaárak prognosztizálásakor milyen adatokból dolgozik a kormány. Az valószínűnek tűnik, hogy nem az Európai Bizottság előrejelzéseit veszik alapul. Ennek alapján ugyanis 2020-at követően az elektromos energia ára várhatóan stabilizálódik, majd csökkenésnek indul, ellentétben a kormánybiztos által 2025 körülre prognosztizált 10-15%-os energiaár-emelkedéssel.

A Paks II teljes élettartama alatt tervezetten 55 euró önköltségi áron termelt villamos energiával kapcsolatban még egy kérdés felmerül: amennyiben Paks II-nek kell kitermelnie az orosz hitel törlesztésének részleteit is – ahogyan az logikus lenne, és ahogy arra már történt korábban utalás –, az első 21 évben ennél lényegesen magasabb árat várhatunk.

  1. A kormánybiztos szerint „az atomenergia alaperőművi szerepre való, amire a szél- vagy a napenergia fizikailag alkalmatlan”.

A megújulóenergia-termelés fejlettségi szintje miatt ez a gondolkodásmód ma már elavult. A Greenpeace 2005 óta adja ki rendszeresenEnergia[Forradalom] tanulmányait, melyben a megújuló energiahordozókra való átálláshoz szükséges lépéseket és a megújulóenergia-termelés térnyerésére vonatkozó számításokat hozza nyilvánosságra.

Tanulmányaink számításai az amerikai Meister Consultants Group összehasonlító elemzése szerint megbízhatóbbak, mint az EIA, a Goldman Sachs, vagy az USA energiaügyi minisztériumának előrejelzései.

Az alaperőművi gondolkodás – ahol a villamosenergia-rendszerben az alaptermelést nagyméretű, rugalmatlan atom- vagy szenes erőművek jelentik – már a múlté. A modern energiarendszerekben az időjárásfüggő megújuló energiaforrások adják az alaptermelést, és ehhez kell igazodnia a többi termelőnek. A megújuló energia piaca rohamosan nő. A 2012-ben a megtermelt energia 21%-a, a 2014-ben épített erőművek által termelt áramnak 60%-a származott megújuló energiaforrásokból. Annak ellenére, hogy a fosszilis energiahordozók máig több mint kétszer akkora állami támogatást kapnak, mint a megújulók.

Mindebből logikusan következik a brit villamosenergia-hálózat rendszerirányítójának (National Grid) igazgatójának állítása: a jövőben legfeljebb csak kisméretű, rugalmas atomerőműveknek juthat szerep, nem a mai, gigantikus teljesítményű reaktoroknak.

  1. A kormánybiztos azzal riogat, hogy akár áramszünetekre is számíthatunk a jövőben, ha Paks II nem épül meg.

Valójában Paks II hiánya nem okozna kockázatokat a villamosenergia-ellátásban. Paks I blokkjai a tervek szerint a 2030-as évek közepéig fognak termelni. Energetikai szempontból ezért érthetetlen, hogy miért 2025 körülre tervezik Paks II megépítését, hiszen így a régi és az új blokkok jó tíz éven párhuzamosan működnének – felesleges és drágán termelő nukleáris kapacitást terhelve a villamosenergia-rendszerre. (Sőt a régi és az új atomerőmű párhuzamos működése miatt Paks II a lehetségesnél alacsonyabb kihasználtság mellett üzemelne, ami miatt még drágább lesz az áram.)

Ha valóban Paks I pótlására terveznék Paks II-t, azzal még nyugodtan lehetne várni. Főleg mert addigra végképp eldőlne, hogy érdemes-e egy rugalmatlan és drága, centralizált atomerőműbe fektetnünk – vagy inkább a decentralizált, kisméretű erőművekből álló, felhasználói igényekhez rugalmasan alkalmazkodó megújulóenergia-hálózat kiépítésébe kellene beruháznunk.

Az atomerőművel szemben további előny, hogy a megújuló energiahordozók esetében valóban tiszta és biztonságos energiatermelésről beszélhetünk. Az energiatermelés során nem kell tartanunk egy atomkatasztrófa bekövetkezésének kockázatától; valamint nem kell gondoskodnunk a több százezer éven keresztül sugárzó atomhulladék sorsáról sem, melynek tárolása máig nem megoldott sehol a világon.

  1. A kormánybiztos igyekszik életben tartani a régi mítoszt: „a megújulók drágák, az atomenergia olcsó”.

2015 áprilisában az elvileg legdrágább csúcsáramért végig kevesebbet fizettek Németországban az áramtőzsdén, mint az alaperőművek által termelt áramért. Ez annak volt köszönhető, hogy abban a hónapban rekordot döntött a naperőművek termelése, így végül a napenergiával termelt áram olcsóbbnak bizonyult, mint a német szenes és atomerőművek által előállított.

Jelenleg az energiaárak folyamatosan csökkennek a megújulók térnyerése miatt. A trendek egyértelműek: a megújulók egyre olcsóbb, az atomerőművek egyre drágább áramot állítanak elő. A legtöbb régióban a fotovoltaikus és szélenergia mára versenyképessé vált a szénből előállított villamos energia árával, és egyértelműen előnyben van az új atomerőművekhez képest.

A tervezett brit Hinkley Point C atomerőműre kalkulált 92,5 fontos termelői ár (MWh) kb. 125 eurónak felel meg a jelen árfolyam mellett. Németországban az újonnan telepített napelemes rendszerekre vonatkozó átvételi ár85,9 és 124 euró MWh-ként, függően a rendszer méretétől – azaz nem kérdéses a napenergia versenyképessége. A kontinentális telepítésű új szélerőművek 5 évig 89 eurót kapnak, a megtérülés után ez 49,5-re esik. Nem véletlen, hogy a napelemeket és a szélturbinákat rohamos ütemben telepítik mindenhol, Németországon kívül is – az atomerőműveket meg jobbára csak tervezgetik.

Az árelőny hosszabb távú, komplexebb szemlélettel is egyértelmű: a megújulók nem igényelnek fűtőanyagot, és esetükben nem jelentkeznek a kiégett fűtőelemek ideiglenes tárolásának és végleges elhelyezésének bizonytalan, jelentős részben az adófizetőkre hárított költségei.

A kormánybiztossal készített interjú tehát nem hagyott hátra mást, mint óriási kérdőjeleket.

  • Mire hagyatkozva állítja a kormány, hogy megtérül majd a Paks II-beruházás?
  • Vajon mi a garancia arra, hogy az 55 eurós termelői áron fog tudni termelni az erőmű, és hogy értékesíteni lehet majd az áramot évtizedeken keresztül?
  • Milyen számítások támasztják alá azt, hogy az áram ára 2020 után globális viszonylatban nőni fog, amikor a jelenlegi tendenciák és az Európai Bizottság előrejelzései ennek az ellenkezőjéről árulkodnak?

Addig nem is fogjuk tudni, amíg a kormány nyilvánosságra nem hozza az elemzéseit.

A bejegyzés a Greenpeace blogján jelent meg.

55 hozzászólás a(z) “„Áramszünet” helyett sokkal inkább államcsőd lesz, ha belevágunk Paks II-be – 7 cáfolat Aszódi Attila interjújára” bejegyzéshez

  1. Putty

    a teljes médiában ez megy, nem csak a franciáknál, hogy félreinformálják az embereket:

    A szegény, a palesztín rakétáktól rettegő és szenvedő zsidók bemutatása:
    http://rt.com/news/172080-gaza-israel-bombing-abc/ valójában palesztin képek és videoanyag, csak éppen izraeli ként adták le.

    és egy másik a szegény, a palesztín rakétáktól rettegő és szenvedő zsidók bemutatásával, ami miatt elveszítette munkáját a riporter:
    http://www.nytimes.com/2014/07/15/world/middleeast/israelis-watch-bombs-drop-on-gaza-from-front-row-seats.html?_r=1

    Válasz
  2. őpmacspöp

    Korrekt cikk.

    Válasz
  3. Minorkavidor

    Hiányos és inkorrekt! Azért mert azt elfelejtette megemlíteni, hogy e konfliktus európai export termék. Mégpedig a holokausztba torkolló heveny antiszemitizmus. Amennyiben ez nincs, úgy Izrael Állam nem jön létre, így eggyel kevesebb konfliktus lenne a Közel-Keleten.

    Válasz
    • Putty

      Ezen logika szerint, akkor még mindig lenne palesztin önálló állam, a zsidóknak pedig nem lenne országa, és Te ennek örülnél?
      Ez egy kicsit antiszemita gondolatmenet ám így 🙂

      Amúgy valóban hiányos és inkorrekt a cikk, de nem az általad mondott baromság miatt, ami még poénként sem állja meg a helyét.

      Valójában az izraeli állam megalapítása már jóval a holokauszt kezdete előtt letárgyalt dolog volt.
      1897-ben lettek letéve az alapítási dokumentum alapjai a svájci Bázel-ben, aztán sokáig hercehurca, mert maguk a zsidók sem tudtak kiegyezni, mi legyen, aztán a kialakult “egységes” deklarációt a megalapításra, 1917-ben a Balfour-nyilatkozatban Brittania is támogatásával jóváhagyta. Ezután kezdődött az erőszakos területhasítás Izrael létrehozására az Alija programmal, ami természetesen nem tetszett az őslkakosoknak, hogy elűzik otthonaikból őket. Ennek eredménye lett, hogy megalakult a Hagana, majd az Irgun, aztán a Lehit, melyek abban az időben minden ország szemében terrorista szervezetek voltak, még a Hagana szemében is, de mi mások is lehettek volna, lévén terrorcselekményeket hajtottak végre.
      1939 -ben (ekkor kezdődött a II. VH. már izraeli–arab közös kormányzású független állam létrehozásának tervét terjesztették elő Brit–Palesztinában.

      Szóval a holokauszt mint az Izraeli állam létrejöttének oka, több mint badarság.

      Válasz
      • Putty

        Annyiban európai exporttermék a jelenlegi konfliktus, hogy európai zsidók és a tőlük szabadulni akaró Britt Birodalom (és részben a lefizetett tisztségviselői) politikai gépezetének kreálmánya Izrael és a kezdetektől politikai és anyagi érdekek miatt elnézett/támogatott agresszív területrabló és népességlikvidáló politika.

        Válasz
  4. Ignac Balogh

    „semmi dolgod Franciaországban, ha Palesztináért akarsz harcolni, menj Palesztinába”

    Mondjuk ezen mit lehet megerteni ? MO-rol nezve, a palasztin tuntetes, lehet valami vicces happening, de kozelrol inkabb tarsadalmi zsarolasnak tunik.De ha beszolsz a burks miatt, agyon is vernek. Ok, nyilvan nem mind ilyen, de kozel sem olyan bekes nepseg ez, sot ! Nyilvan a zsidok eljarasa is szornyu, de nem tudom sajnalni a palesztinokat.

    Válasz
  5. TubaMirum45

    Pont olyan sok hazugsagot irnak most Izraelrol, mint annak idejen a zsidokrol.
    Akkor a nacik fizettek a hazugsaggyarat, most az iraniak, katariak, szaudiak.
    Akkor a nacik akartak vilaguralmat, most a iszlamistak (a vilag olajtartalekanak 70%-val ).

    Teny:
    1. Izrael lakossaganak tobb mint fele nem europai es amerikai bevandorlok leszarmazottja, hanem muzulman orszagokbol menekult.
    2. A britek mar ugy kaptak meg a nepszovetsegi mandatumot 1920-ban, hogy ott zsido allam jon letre.
    3. Hamasz el akarja pusztitani Izraelt. Katari penz es irani raketak ozonlottek be az elmult evekben. Most teszteli Iran a raketait ujbol. Az izraeli rendszer most meg ved a buta raketaktol, legkozelebb mar nem fog az ugyesebbektol.
    4. Az iszlamistak nemcsak a zsidokat akarjak kiirtani vagy eluzni, de a keresztenyeket is. Epp most uztek el oket Moszulbol. Hatarido volt. Vagy atternek, vagy elmennek vagyonuk nelkul, vagy meghalnak.
    5. Obama segiti az iszlamistakat. Meg ket eve van Amerika elen ehhez.

    Válasz
    • Firefly2009

      Nem igazán értem,hogy a beidézett cikk hogy kapcsolódik ide,

      Másrészről a britek sokaknak sok mindent ígértek, az araboknak azt,hogy Palesztína egy nagy egységes arab állam része lesz, a zsidóknak meg azt,hogy egy önálló zsidó állam.

      Lásd:

      http://kitekinto.hu/iszlam/2013/07/21/balfour_projekt_brit_lelkiismeret-furdalas_palesztina_miatt/#.U9Ae09J_s3A

      Azért azt megjegyezném,hogy még a Balfour-nyilatkozatban is szerepel, hogy “egy zsidó “nemzeti otthon” létrehozásában Palesztinában, azzal a kikötéssel, hogy ez nem jár együtt a területen élő más népek önrendelkezési jogainak csorbulásával.”

      Szerény véleményem szerint a palesztínok jogai nem kicsit csorbultak Izrael létrejöttével….szóval valahogy még ez se tudott megvalósulni. Arról nem is beszélve hogy Izraelt úgyegyébként se nagyon izgatják az ENSZ határozatok.

      Válasz
  6. TubaMirum45

    Mosul’s remaining Christians were fleeing the city yesterday. July 19 after
    the brutal ISIS occupiers told them to convert to Islam or face summary
    execution. In a statement read out at the city’s mosques, the Islamists
    told Christians that they had until midday to either convert or pay a
    “jizya” – a tax on non-Muslims. Those who refused to comply would be
    killed.

    “We offer them three choices: Islam; the dhimma contract – involving
    payment of jizya; if they refuse this they will have nothing but the
    sword,” the statement said.

    The BBC reports that the group cited a historic contract known as a dhimma, in which non-Muslims must pay a fee to receive protection. They may also be
    subject to various humiliations, such as having to shave their heads,
    wear a red belt around their necks or wear only one shoe.

    Patriarch Louis Sako, head of the Chaldean Catholic Church, told the
    AFP news agency: “Christian families are on their way to Dohuk and
    Irbil.”

    “For the first time in the history of Iraq, Mosul is now empty of Christians,” he added.

    The patriarch also said that militants were tagging Christian houses
    with the letter ‘N’ for ‘Nassarah’ – an Islamic term for Christian.

    Iraq is home to one of the world’s most ancient Christian
    communities. The Chaldean Catholics are an autonomous part of the
    Catholic Church and maintain their own liturgy and traditions. Their
    numbers have dwindled, however, since the fall of Saddam Hussein.

    Patriarch Louis said that 10,000 had fled Mosul since ISIS had taken control of the city.

    There were also signs yesterday that ISIS were following through on
    their threats after photos emerged of Mosul’s cathedral being burned to
    the ground.

    Válasz
  7. Firefly2009

    Eddig ez volt a legkorrektebb összefoglaló amit itt a magyar médiában olvastam erről a válságról.

    Válasz
  8. Elek József

    Az, hogy „ a konfliktusban csak július 15-ig (a 3
    meggyilkolt fiút leszámítva) csak Palesztinok haltak meg,” szintén nem
    releváns a két fél megítélése szempontjából. Egyszerűsítésnek tűnhet, de korrekt
    a párhuzam: Ha valaki többször rám lő, miközben egy családtagját tartja
    túszként maga előtt és én kihasználva az önvédelemhez való jogomat visszalövök,
    melynek következtében a túsz is életét veszti a támadóval együtt, a bíróság nem
    az áldozatok száma szerint ítéli meg az ügyet, hanem aszerint, hogy jogszerű
    volt e a fegyverhasználatom vagy sem. Egy normális bíró nem mondja, hogy hagynom
    kellett volna agyonlőni magam mert akkor most csak egy halottja lenne ennek az
    ügynek. Képmutatónak tartom az ilyen megközelítést, mert az, aki pusztán az
    áldozatok száma alapján ítél meg akármilyen konfliktust, az kiabál a leginkább
    az önvédelemhez való joga védelmében, ha személyesen érintett a konfliktusban.

    Válasz
  9. Elek József

    A
    kiegyensúlyozott tájékoztatás nem azt jelenti, hogy a feleket kell egyenrangúnak
    feltüntetni, hanem azt, hogy egyenlő mércével mérjük a feleket. Ez persze
    feltételez egy először is erkölcsi, másodsorban politikai és végül egy katonai
    mércét, standardot, amivel mindkét felet vizsgáljuk és ítéljük. De semmiképpen
    sem jelentheti azt, hogy a létszámbeli, technikai, gazdasági, stb. kondíciójuk
    alapján próbáljuk egyenrangú felekként bemutatni őket. Ha közös mércével mérjük
    a feleket, akkor nem az eredmények számítanak a megítélésben ( lövedékek,
    okozott kár, áldozatok száma stb.) hanem az indítékok, és az, hogy a
    felhasznált eszközök, módszerek tekintetében melyik fél törekedett megtalálni
    és alkalmazni az általunk elfogadott közös mércével mért leghumánusabbnak
    elfogadott megoldást.

    Válasz
  10. Elek József

    Ha már kiegyensúlyozott
    tájékoztatásra törekszünk, akkor érdemes lenne beszámolni arról is, hogy Izrael
    hány országba küld humanitárius segélyszállítmányokat. Vajon a Palesztin
    segélyszállítmányokkal kapcsolatosan mi a valóság? Lehet, hogy többet fordít rá,
    mint a saját népe segélyezésére? És amikor vonakodik a palesztin jólét
    biztosítását illetően, azt nem azért teszi, mert az a Hamász kezére jut, akik
    az Izraeli segélyekből osztanak adományt a Mecsetek előtt, fent tartva ezzel a
    saját státusát, miközben a palesztin iskolákat közintézményeket, lakóházakat és
    játszótereket használ rakétakilövő állomásként?

    Válasz
  11. sqiar

    Thanks for your post! Tableau 9.0 is loaded with features that will make it much easier to get your data ready for analysis you can also check this out http://www.sqiar.com/services/tableau-software-consultants/

    Válasz
  12. Viktor Varga

    Hello, ez az állítás melyik piacra vonatkozik?
    “Annak ellenére, hogy a fosszilis energiahordozók máig több mint kétszer akkora állami támogatást kapnak, mint a megújulók.”

    Van erről valami hivatkozás?
    Köszi

    Válasz
  13. Vidéki

    kornyezetvedelem nagyon okos nagyfiúnak akar látszani.

    Mégis minő sanyarú sors

    Prof. Dr. Aszódi Attila
    egyetemi tanár

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Nukleáris Technikai Intézet igazgatója lett a paksi beruházás kormánybiztosa.

    Nyilván csak akkor termelődik szélenergia, ha fúj a szél és
    éjjel sem termelődik napenergia, viszont valahogy Európa normálisabb felén az
    elmúlt években hihetetlen mértékben növelték a nap- és szélenergia
    kapacitásokat, nem félve attól, hogy áram nélkül maradnak.

    Annyit azért az Átlátszó
    túl okosnak látszó kibice “környezetvédelem” sem fog fel az elektromos
    energiatermelés problémáiból, hogy az elektromos energiatermelésnek
    összhangban kell maradni a mindenkori fogyasztással, különben a szolgáltató
    hálózatok összeomlanak, amire még az erőforrásokban gazdag Egyesült
    Államokban is voltak példák.

    Az elektromos energia többlet nem tárolható el olyan könnyedén, mint
    egy levágott disznó a hűtőládában.

    A szél ugyanis nem mindig fúj, a Nap nem
    mindig süt.

    Az elektromos áramot azonban nem könnyű tárolni és az elektromos energia ellátó
    rendszerek nagyon érzékenyek a csúcsfogyasztásra is, meg az elektromos energia
    fogyasztáshoz képest túlzott termelésére is.

    Ezért, ha el
    akarják kerülni az ellátó rendszer összeomlását, amire az Egyesült Államokban
    is voltak precedensek, az erőműveket a csúcsterhelésnek megfelelő kapacitásúra
    kell építeni, ha pedig túltermelés van a fogyasztással összhangban erőműveket
    kell leállítani.

    Ha nem fúj a szél, vagy nem süt a Nap akkor
    ennek pótlására tartalék erőművi kapacitásokat kell létrehozni (nem ingyen!),
    ha meg fúj, vagy túl erősen fúj, akkor más erőműveket kell hirtelen leállítani
    szintén nem ingyen.

    Ezen tartalék erőművi kapacitások miatt
    szükségessé váló a többletberuházások sincsenek ingyen!

    Arról minden sötétzöld zöldségpárti szeret
    megfeledkezni, hogy ezek mögé az alternatív lehetőségek mögé (szél- és
    Napenergia) garantált kapacitást kell építeni, nem is keveset,

    Válasz
    • Mule

      Milyen érdekes, hogy pont egy olyan embert idézel, aki amúgy az előadásain meg szokta említeni, hogy az eddigi számításaink szerint [ennyibe és annyiba…] kerül 1 MWh atomenergia felhasználásával, de ez nem a jelenlegi építési és kölcsön miatti többlet esetére érvényes, ezekkel a jelenlegi költségekkel újra kéne számítani az egészet.

      Válasz
    • Dezső Módos

      Vagy garantált tárolási lehetőségeket. 10 év múltvára valószínűleg meg lesz a technológia, hogy a tárolás működjön. Bízom Muskban és a Tesla-ban.
      Ha lenne még egy jó húsz év amíg Paks 1 kibírja akkor nagyon ellenezném Paks kettő építését. Így inkább a módjával van bajom, és a mértékével. Emlékeim szerint egyébként az egyik legnagyobb amerikai áramkimaradást a vezeték rendszer túlterhelése okozta. Idehaza ez ellen rendszeresen tesznek és elég jók a vezetékek tartalék kapacitásai.
      Legutóbbi félinformációim szerint még egyébként a napelemek előállítása ugyanakkora, vagy nagyobb környezeti teher volt mint amennyit megspórolunk velük. Kéretik megcáfolni.
      Az atomerőmű továbbá még katonai kockázatot is jelent ami nem elhanyagolható sajnos a mai világban.

      Válasz
    • Béla Somogyi

      Gondolom a magasröptű disszertációdat beadtad a BME-n a Professzor Úrnak, amimben nyilván kitértél arra is, hogy mi lesz az atomerőműben keletkező hulladék energiával, illetve mit kezdünk a felesleggel a folyamatosan működő erőműben keletkező többlettel, amikor kisebb az igény. 😉

      Válasz
    • anti-agitprop

      “Az elektromos energia többlet nem tárolható el olyan könnyedén, mint
      egy levágott disznó a hűtőládában.”
      Lol, bírom az ilyen paraszttudományos hasonlatokat. 😀

      Btw., az nekem új, hogy a Nap nem mindig süt. Mikor szokták lekapcsolni?
      Nem lehet hogy USÁban pl. süt amikor itthon bukdácsolsz a sötétben? 🙂

      Azért az is ritka lehet, amikor egész Európában szélcsend/-vihar van.

      Válasz
  14. András József Fazekas

    Működő atomerőművek:

    Egyesült Államok 112
    Franciaország 56
    Oroszország 45
    Japán 41
    Egyesült Királyság 37
    Németország 26
    Kanada 20
    Svédország 12
    Dél Korea 9
    Spanyolország 9

    Lehet tovább áskálódni és a sz@rt keverni.

    Válasz
  15. menyus

    Kedves Átlátszó, van néhány sületlenség a cikkben! Elfelejtitek, hogy az atomerőművek is fejlődnek. Nálunk egy második generációs erőmű van, és már a harmadik generációsok épülnek, sőt kész van a negyedik generációs erőmű technológiája is, amiknek nagyságrendekkel jobb a hatásfokuk!! És úgy is lenne ahogy ti leírtátok akkor nem kötött volna Anglia két Kínai atomerőműre szerződést!! És nem épülne a világban még negyven atomerőmű. Az lehet, hogy itthon hülyék vannak, de mindenütt nem, és azt sem akarjátok megérteni, hogy van egy Központi Fizikai Kutazó intézet,egy OMH, Műszaki Egyetem amik a világ legelismertebb nukleáris mérnökeink vannak! De azért gyertek a Greenpeace-el akik semmihez sem értenek csak a kötözködéshez!

    Válasz
    • Béla Somogyi

      A problémát ott látom a felvetésedben, sületlenség vagy sem nem tudom, de azt tudom mivel a Roszatom-ra van bízva teljes egészében a beruházás, egyébként titkosítva, nem tudjuk, hogy negyedik, esetleg harmadik generációs atomerőmű épül, vagy esetleg egy szépen felújított második generációs (mint a 3-as metró).:) Azt viszont tudjuk, (azt sem teljesen tisztán) hogy rohadt sokba fog kerülni.
      A cikknek egyébként nem a technológiával van jellemzően kifogása, hanem azzal, hogy míg az egyik fél felsorolja az indokait kérdéseit, addig a másik fél felvázol egy eredményt, és egyszerűen kijelenti, hogy ez így van ‘szerintük’. Engedtessék meg nekem, és még szerintem sokaknak, hogy kételkedjünk vezetőink adott szavában! 🙂

      Válasz
      • menyus

        Itt összemosnak két dolgot, az egyik a hitelkeret megállapodás, amiből meg lehet építtetni az erőművet, és van a bekerülési költség. A kettő nem ugyan az! Egyelőre az atom a legolcsóbb és a leghatékonyabb, nem beszélve arról, hogy a környező városok thermo fűtését is meg lehet oldani a hűtővízből, üvegházakat lehet vele fűteni minimális költségből. Nyolcvanas évek óta mondják a szakemberek, hogy meg kellett volna építeni. Egyébkét ha meglenne és Bős is meg lenne akkor tisztán ellátnánk magunkat tiszta árammal.

        Válasz
        • Harold Finch

          Költségeket össze szokás adni 🙂

          A rendelkezésre álló infok alapján a Roszatom konstrukciójáról nincs bebizonyítva hogy megtérül, hasznos, stb.

          Válasz
          • menyus

            Az ellenkezője van? Azért a Magyar atomfizikusokat nem kellene lenézni!

          • Harold Finch

            Érvelési hibáid:
            – szalmabábérvelés
            – tekintélyre hivatkozás
            – hamis ellentét
            – terelés

            A bizonyítási kényszer MINDIG a közpénz elköltőjénél van.
            A megtérülés – energiapiaci, közgazdasági, biztonságpolitikai kérdés elsősorban, atomfizikus pont hogy nem ért ahhoz hogy 20 év múlva mennyi lehet az olajár, megújulók hogyan fejlődnek. És magyar atomfizikusok nem jelentik az atomfizika tudomány egészét, ráadásul magyar atomfizikus is érvelt a Roszatom ellen

          • menyus

            Nem tudom, hogy mered kijelenteni, az érvelési hibáimat? Ki faszom vagy te aki a nevét sem meri vállalni!! Provokátor! Ezeket a baromságokat honnan szeded! Ismered a Roszatomot? Ismered a Magyar atomkutatást? Ismered a Magyar fizikusokat? Ismered a tanulmányokat? Ismered a valós tendenciákat a jövő energiája ügyében?

          • Harold Finch

            Érdekes hogy még nem hallottál sem az érvelési hibákról, sem arról hogy a anonim kommentelés teljesen megszokott, vagy arról, hogy érvekkel szokás alátámasztani amit írunk, illetve arról hogy mondat végi kérdőjelek és felkiáltójelek halmozása nem éppen a normális hangnem része.

            Nulla darab érved volt eddig, szóval elköszönnék, ha nem tudsz mondjuk legalább 1 db linket prezentálni 🙂

          • menyus

            Az anonim kommentelés csak nálad lehet megszokott, hogy lövöldözünk a levegőbe és kötözködünk. Ez biztos nálad normális, más emberek között nem, az érvelési hibák amiket leírtál semmi köze azokhoz a tényekhez amit leírtam, ha te ezt nem érted az a te problémád. Én nem találgatok hanem a kutató cégek közötti információ cserékből tudom amit tudok, voltam konferenciákon is és apám Nukleáris mérnök. Akik terelnek azok az újságírók és környezetvédők és te mint anoním kötekedő.

          • Harold Finch

            Az anonim kommentelés általános, nézz szét a neten

            Nagyon vicces hogy kapálózol a tények ellen 🙂

          • Harold Finch

            Már elnézést de egy tényt sem írtál. Föld gömbölyű, anonim kommentelés elterjedt (könyörgöm a Disqusson kommentelsz, legalább ennek a működésével legyél tisztában) – ezek konszenzuális, nyilvánvaló tények.

            Paks II. elemzése akármilyen szempontból – linket kérek! 🙂

          • Harold Finch

            “apám Nukleáris mérnök”

            Remek de egy darab tanulmányt nem tudtál idézni. 🙂

          • Tibor Tóth

            Senki sem nézi le a magyar atomfizikusokat. Paks II elsősorban közgazdasági kérdés! Paks II megtérülést alátámasztó számításokat még nem mutatott be senki !
            Aszódi gazdasági érvei olyan számokat tartalmaznak, amit Aszódi “gazdasági hitelességén” kívül semmi nem támaszt alá.

          • menyus

            Az Aszódi engem pont nem érdekel, pont közgazdaságilag a legolcsóbb lehetőség az atomenergia, ez tény, az egy más kérdés, hogy megpróbálják drágává tenni! A Greenpeace elég sok sületlenséget nyilatkozik, és nem csak erről a témáról. A jelenlegi erőmű is sokkal olcsóbb mint amit bevallanak, sőt mivel sokkal tovább fog üzemelni mint tervezték az élettartamát, ez csak még olcsóbbá teszi. Azért mert az autópályákat 3x-os áron építették, attől még szükség van rájuk.

          • Tibor Tóth

            Hát, az érveid nem támasztják alá Paks II megtérülését. Az autópálya hasonlat elég szerencsétlen. Villamosenergiát lehet világpiaci áron importálni, autópályát meg nem. És a múltbeli drága beruházások nem adnak felmentést a jövőbeli hibás beruházásokra. Egyébként az Energiaklub számításaival szemben a kormány semmilyen számítást nem tett még nyilvánossá…

          • menyus

            Mit érveljek? Engem a kormány nem érdekel, nem vagyok szimpatizáns, de csak azért, hogy kötözködjek, azért nem fogok trollkodni ellene. Apám nukleáris mérnök, nemzetközi hírű! Az atomerőművel termelt energia 1/3-a a hagyományos előállítású energiának, ráadásul sokkal kisebb helyen kell, majd tárolni a hulladékot. Ezzel szemben az import energia, amit mi importálunk, az környezet szennyező, és drága, és felesleges kötődés.
            Halkan kérdezem, hogy a szélerőművek ilyen szélmentes őszben mennyi áramot termelnek? Vagy a napkollektorok? Ebben az időben? Az a baj, hogy nem tudják tárolni az energiát amit a napkollektor és a szélerőmű termel, ézért csak akkor van ha aktívan tölt a rendszerbe. Az atomreaktorok is fejlődnek és nagyságrendekkel jobb hatásfokúak lesznek mint a jelenlegi. Hosszan lehetne erről írni. Ezért tény, hogy sokkal olcsóbb mint importálni.Jelenleg óriási haszon van a paksi áramon, a duplája mint az importon!

          • Tibor Tóth

            Nézz utána, hogy mi a különbség a ROI és a termelési költség között. Ne az apáddal példálózz, hanem SZÁMOKKAL, ADATOKKAL alátámasztott érveket írj.

    • Harold Finch

      Ha egy tőkeerős, alacsony korrupciós indexű középhatalom épít erőművet amely csak egy az energia mixből, és nem a termelés csaknem fele, az egészen más mint Magyarország esete.

      A legnagyobb kérdés Paks2-vel kapcsolatban hogy kell-e egyáltalán egy ekkora erőmű egy ekkora országba? És ha igen a Roszatomé a legjobb ajánlat?

      Válasz
  16. Bretalaine

    Paks2 valóban gáz (=problémás), azonban azt muszáj tudomásul venni, hogy alaperőművekre szükség van. Ez vagy atom, vagy szén/gáz, az utóbbi esetben termeljük a CO2-t is. Szóba jöhetne még a vízerőmű, csak nem ilyen geológiai adottságok mellett. Más lehetőség nincs, és belátható ideig nem is lesz. Részemről inkább az atom, ami nem feltétlenül Roszatom.

    Válasz
    • Szabó János

      “Szóba jöhetne még a vízerőmű, csak nem ilyen geológiai adottságok mellett.” Ezt kitől tetszett hallani? A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Dunának és a Tiszának nálunk is vannak olyan szakaszai ahol még megéri az elektromos energia termelése is. Azért “is”, mert az illető létesítmények más egyéb feladatok ellátására is alkalmasak, nemcsak energia termelésre. Csak erről a publikumnak nem szoktak beszélni. Helyette megy az a hülyítés amit mondott. Nem igaz, ha igaz lenne akkor Tiszalök és Kisköre nem termelne semmit. A Dunán is vannak ilyen energia termelésre alkalmas középszakasz jellegű folyószakaszok, az egyik pl. Nagymarosnál .

      Válasz
      • Bretalaine

        Tippem szerint nálunk ebből nem tudsz összehozni 2MW-ot.

        Válasz
        • Szabó János

          Nos a teljesítményüket sem kell “tippelni” jó közelítéssel adottak, ugyanúgy mint a telepíthetőségük. Tiszalök négy turbinával 12 MW-tal indult. Ezt a turbinák korszerűsítésével 20 körüli értékre tornászták fel később. Kiskörénél 24-26 MW a napi érték ha jól tudom, Nagymarosnál pedig 30-t terveztek elérni. Hangsúlyozom ismét hogy ez vagyis az energia termelése csak egy feladat a többi négy-öt mellett amelyeket az illető létesítmények teljesíteni tudnak.
          Végül megemlíteném azt a kényszerítő helyzetet is amelyik miatt az említett létesítmények telepítésére sor kellett hogy kerüljön. ez pedig Trianon. Kevesen tudják azt is hogy az ország politikai lecsupaszítása mellett a gazdasági ellehetetlenítése is megtörtént egykor.. A telepítésre igazán alkalmas helyek a határokon kívülre kerültek,áramra meg egyre több szükség volt ugye. Így került sor ezen helyek felkutatására az új ország új területén, a rendelkezésre állón. A vizsgálatokat egy tudományos bizottság végezte egykor nem a liptákbélaféle WC tartály bizottsághoz hasonló persze. Ennek nyomán és szükségből épült föl ha jól tudom először Békésszentandrásnál a Kőrösön egy duzzasztó a Horthy érában, majd Tiszalökön a Rákosi korszakban és jóval később Kiskörén Kádár alatt..
          Tervezték még Csongrádnál a Tiszán és Nagymarosnál, illetve Mohácsnál a Dunán. Ezekből pedig lett ami lett az ismert okok folytán amelyek idején Gabcsikovót röhögve megépítették a szlovákok, maguknak.

          Válasz
          • Bretalaine

            Bocsánat, rosszul mondtam. 2000 MW-ot (ez kb. Paks I. teljesítménye) itt nem tudsz összehozni vízierőműből.

  17. Mittagessen

    A legjobb összefoglaló az Izrael-Palesztin konfliktusról, amit a magyar sajtóban olvastam. De fogalmazhatnék úgy is, hogy az egyetlen.

    Válasz

Hozzászólás írása