Ne sarcolják tovább a budapestieket – vezessék be a dugódíjat!

dugo

Az Európai Unióban átlagosan a GDP egy százalékát teszik ki a közlekedési dugók okozta veszteségek (az Európai Bizottság adatai szerint). Mivel ez egy átlag, a városokban minden bizonnyal jóval magasabb ez az érték, de tételezzük fel, hogy Budapesten csak ekkora az arány. Fővárosunk termeli az ország GDP-jének 40 százalékát. 2015-ben Magyarország GDP-je közel 34 000 milliárd forint volt, ennek 40 százaléka 13 600 milliárd, ez utóbbi egy százaléka pedig 130 milliárd forint. Ha tehát egy jól bevezetett dugódíjjal sikerülne megszüntetni a dugók túlnyomó részét, akkor évente mintegy 100 milliárd forintot takaríthatnánk meg.

Magyarországon a légszennyezés egészségügyi kárai az Egészségügyi Világszervezet számításai szerint a GDP 19 százalékát teszik ki, vagyis évente mintegy 6 500 milliárd forintot. Ha ezt lakosságarányosan vesszük Budapestre vonatkozóan, akkor mintegy 1300 milliárd forint jön ki. A dugódíj bevezetésének hatására javulna a levegő minősége, és ha feltételezzük, hogy így a légszennyezés okozta károk 10 százalékkal csökkennek, akkor évente további 130 milliárd forint veszteséget kerülhetünk el.

Ugyanakkor a dugódíj megfizetése nem veszteség a város részére, hiszen az így befolyó évi 20-30 milliárd forintos összeget a köz javára kell felhasználni. (Ez nyilvánvalóan meg fog történni, hiszen a bevezetés társadalmi elfogadottságát – egyebek mellett – így lehet biztosítani.)

Összegezve, egy jól bevezetett dugódíj évente több mint 200 milliárd forinttal (fejenként mintegy 120 000 forinttal) gazdagítaná a budapestieket.

Lukács András

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.

  • http://paralelart.wordpress.com/ mcs

    ez mekkora nagy ordas kamu költségvetés, te jó anyám.

  • trespass

    LOL! Ez nem légvár, hanem légmegálló. Amennyi anyag benne van…

  • Wagner úr, a kékszakáll

    Hát, én rendszeresen kritizálom a politikai maffia rendszert, de ezen – nagyon legalábbis – nem akadtam fenn. Biztos a lakhelyemmel van a baj, de ha egy ilyen építményt mifelénk a kertjébe akarna állíttatni a honpolgár, akkor ott bizony gátlás nélkül elhangzana a ~2.5-3 MFt-os ár, hozzátéve, hogy a hazai gyakorlathoz idomulva abban sok ÁFA nem lenne (persze, az csak egy darabos egyedi gyártás). Hozzáteszem, anyaghasználattól függ szinte minden: ha ez egy sima erdeifenyő szerkezet, akkor az anyagár bakfitty, ~250.000 Ft. Ha mondjuk telített vörösfenyő, akkor 500.000, ha tölgy, akkor hét számjegyű. Szóval meg kéne nyomogatni, miből van. A 4,5 MFt-os bruttó ár az 3,5 MFt-os nettó + ÁFA, azaz drága ugyan, de geográfiai kérdés, hogy arcátlanul és kiugróan drága-e. Van benne darabonként 1-1,5 MFt tiszta profit, ami vita tárgya lehet, hogy az ország mely városában, vagy városrészében minősül piacszerűnek és mely városában arcátlan lopásnak.

    • Lüszi Asztro

      ön baromságokat beszél uram. De biztos bagyok benne, önmagát jól meggyőzte vele.

  • azember

    Majdhogynem alkalmatlan a fő funkcióra. Negyedrész anyagból lehetett volna funkcionálisan is alkalmas és még építészetileg is színvonalas megálló építményt létrehozni! Lehet, hogy ez már a felcsúti stadion egy újgyakorlata?

    • Mitró János

      Kedves azember! Mint olvashatta a cikkben a városvezetés MSZP-s! Szóval hagyjuk pihenni Felcsútot.

  • flashgordon

    De a kedves cikkíró miért nem írja meg mennyi lenne a reális ára (anyag, munka díj, áfa, stb.) Már csak azért mert így elég manipulatív a cikk és valószínűsíthető, hogy az olvasok 99%-nak fogalma sincs mennyibe kerül egy buszmegálló felépítése.

    • Lüszi Asztro

      Az olvasók kb 99 százaléka nem idióta, és elég jól meg tudja saccolni ennek az árát.
      De az az érzésem, kb 18 éves kortól minden magyar polgár képes az ön összetrollkodott dolgot kb 200eFt pontossággal belőni.

  • Ágnes Máhr

    A tervezés költségeit nincsenek feltüntetve, de mindegy, mert ekkora marhaságot még nem láttam, a szél átfújja, az eső ellen természetesen nem véd, hiszen egy nyári zápor alatt sz….rá ázol. Életemben ilyen értelmetlenséget – autóbuszváróban – még nem láttam. És a télről még nem is beszéltem. Éljen az ócsai lakópark buszmegállóban…..

  • lyken

    Ne tessék már kötözködni. A Budapesten bejáratott fém-üveg pavilon jellegű várókból mégse vehettek. Annak lehet, hogy csak milliós költsége van. Ráadásul azokról sokkal könnyebben kiderül, ha nincs bennük 4 csilliárdnyi anyag.

  • http://deadcyborg.com/ endike

    hajrá magyar diplomás állami dolgozó értelmiség! fogjatok mindent a nyuszira, akarom mondani orbánra. a nép is ráfog mindent, ezért biztonságban vagytok

  • Vagtazo Halottkem

    Nem értem én ezt. A sokat szidott plexi-aluminium kombó sem véd sem az esőtől, sem a széltől. Tényleg nem lehet, olyan várókat építeni, ami legalább ezt a két funkciót ellátja?!

  • Vagtazo Halottkem

    Jah, hozzáteszem a naptól se, árnyékot ugyanis nem ad a 40 fokban.

  • dilike

    itt legalább dísztető van. Baján a buszállomáson a külső kocsiállásoknál semmi, azaz semmi nincs! még jelképesen sem. mondjuk nem tudom, mennyibe került, de hogy erre így hogy tudtak engedélyt adni, az azért érdekelne… és hogy mi került a bácsbokodi játszótéren 29millába. állítólag ennyibe fájt az eu-nak, ehhez képest egy mezei (itt szó szerint, de amúgy olyan szokásos lakótelepi játszótér :), és még csak a füvet /gazt/ is képtelenek nyírni körülötte :(

  • roccobaba

    Ezen elmélet szerint, a nyári túlzott forgalom és terhelés alapján, a Balatonnál, a Dunakanyarban is be lehetne vezetni a dugódíjat. Az ottélőknek is jól jönne, a fenti számítás alapján egy kis zsé. Azt is ki kéne számolni, hogy a majdan dugódíjat fizetők, mennyi pénz visznek a fővárosnak, mennyivel járulnak így hozzá annak szépüléséhez, a fővárosiak gazdagodásához. Ez a szemlélet, káros, megosztó és igazságtalan. Igazi EU-us mentalitás. Mocskos.

    • http://sparhelt.blogspot.com Sparhelt

      Mi lehet annál igazságosabb, hogy aki behajt, az fizessen?

      • roccobaba

        Ez nem válasz a felvetett kérdéseimre.

        Minden városban és faluban szintén be lrhetne vevezetni. Nevézel gyarapítási céllal. Mert ezzel kiemelünk valamit és valakiket az egyenlőségből. Tudod, volt olyan hely ahol a városba belépő terepjárókra vetették ki. Az ugyanis nem városi forgalomra készült.
        Ez lenne az ésszerű. De, mire ilyesmi begyűrűzik, átalakul lenyúlássá, haszonszerzéssé.

        • http://sparhelt.blogspot.com Sparhelt

          Nem a kérdésedre válaszoltam, hanem feltettem a sajátomat. Az, hogy a pénzbeszedésekből lenyúlás lesz, abban nincsen köztünk vita.

          • roccobaba

            Legyen dugódíj, de kivétel nélkül. Ahol dugó van ott mindenütt, igazságosan mindenki fizessen. Mi is lenne ebből? Káosz. Így is lesz, csak még fizetünk is érte. Szuper.

  • Oszkar Kovacs

    Annyira nem kell izgulni, hogy ezt a pénzt megkapja minden fővárosi, szerintem egy fillért sem.
    Sok a cikkben a feltételezés, és nem a város fizeti a dugódíjat.

  • Hektor Honig

    Fizetős parkolás, súlyadó, útadó, benzin adó, most meg súlyadó! Hátha kijön belőle még egy stadion!

  • Rézfánfütyülő Fűzangyal

    “Ugyanakkor a dugódíj megfizetése nem veszteség a város részére, hiszen
    az így befolyó évi 20-30 milliárd forintos összeget a köz javára kell
    felhasználni. (Ez nyilvánvalóan meg fog történni, hiszen a bevezetés
    társadalmi elfogadottságát – egyebek mellett – így lehet biztosítani.)”
    Drága honfitársaim, hol éltek ti? Hogy ezt a mai városvezetés így fogja megcsinálni.
    Másrészt, a dugódíj legnagyobb részét az álldogáló budapestiek fizetnék ki … hogy lehetnének ettől gazdagabbak.

  • Pitypang

    Szerintem a legnagyobb probléma, hogy maga a város nem bírja ezt a mennyiségű autósforfalmat. Semmilyen szempontból!!

  • sanyibácsi lánya

    Lebegő mókuscsoport.
    Ilyen szamitasi trukkoket en is tudok.

  • Zoltanius

    Ez nem számitási trükk. Ezek a tények.

  • TZ

    “Uniók a globalizációban”

    Olyan, mint egy hatalmas kavarógép. Erős lapátjai (politikai rendszerei és gazdasági szereplői) együttesen kavarják egyenletessé a masszát, eltüntetve belőle a göcsörtöket, csomókat, aránytalanságokat – ekként kreálva meg a legtartósabb, leghasznosabb és legértékesebb produktumot: az emberiséget.

    Magyarországnak – mint az EU egyik legelkötelezettebb tagjának – kézzel-lábbal kellene küzdenie annak erősítéséért, azon túllépve pedig a minél eredményesebb, haladéktalan globalizáció előkészítése érdekében az “Európai Egyesült Államok” megalakulásáért! Ennek margójára szeretnék egy univerzálisabb megközelítést előadni – az elárult-elárvult “FELVILÁGOSODÁS” szemszögéből – mely érinti a nemzeti holdkóros udvar főbb szólamainak tárgyát, általában pedig az “európaiságot” – kérem, ne vegyék aljas “trollkodásnak”!

    Szubjektív véleményként: az Európai Unió – akárcsak az Amerikai Egyesült Államok, vagy épp a Szovjetunió, (FÁK) – kizárólag egy életképes, globális civilizáció létrejöttével nyerhet utólagos legitimációt, hiszen az őket életre keltő szellemiség egyetemes, nem ismert határokat! (Éppen ezért a Szovjetunió megszűnésével önmaga kérdőjelezte meg utólagosan léte szükségszerűségét – valójában az általános érvényű modell hibás adaptálódásának köszönhető a bukása.)

    Akár koroktól függetlenül, bármelyik “uniót” is szemléljük, általános jellemzőjük a befogadási készség, a társadalmi tolerancia, a multikulturalizmus. Máshogy nem működik ugyanis!

    Az Amerikai Egyesült Államok, mint függetlenedő, újjászülető, volt angol gyarmat egy olyan időszak máig meghatározó szellemisége jegyében fogant, mely szorosan kötődik a nagy francia forradalomhoz, hasonlóképpen az abból szertesugárzó folyamatok eredményeként (tűnjön bármennyire bizarrnak) még a nagy októberi szocialista forradalom is ezen eseménylánc részeként tekintendő. [Az USA lényegében nem állam, hanem államok uniója, aminek megtestesítésére lenne hivatott az EU is. Szerintem sokkal praktikusabb egy folyamat részfázisaként értelmezni az USA-t/EU-t/”Európai Egyesült Államokat”, igazából így lehet pontosabban megérteni a hozzájuk kötődő, őket jellemző változásokat.]

    A folyamat célja pedig a globalizáció. Előzményei az “uniók” – melyek létrejötte feltételezi a “modern kori köztársaságokat”, mint megelőző lépcsőfokokat, s melyek nélkülözhetetlen lételeme a “modern kori demokratizmus”.

    Kiegészítésül: az amerikaiak függetlenségi nyilatkozatának, valamint a francia forradalom egyik alapvető vívmányának, az emberi és polgári jogok nyilatkozatának (mely az EU szellemiségének is egyik alapvető forrása) a szerzői ismerték egymást, szoros kapcsolatot tartottak egymás közt az óceán két partján. (További érdekességként a nagy francia forradalom egyik alapvető dilemmája volt, döntően a “monarchisták” és “mérsékeltek” ösztönzésére, a korábbi, angol forradalom vívmányainak lemásolása, átvétele.)

    Bár nem teljesen azonos körülmények között fogantak, s ekként a megtestesülésük sem tökéletesen egyező, mégis egyívású változásokról beszélhetünk! A hatásuk pedig területi és időbeli határok nélkül sugárzott szét a világban, egészen máig hatva (modern köztársasági eszme). Vagyis meg merem kockáztatni, igazolható az állításom, összességében egyazon jelenség különféle manifesztációiról van szó – vagyis, például az USA létét jogilag megalapozó, jelenleg is alapokmányaként az államisága biztosítékát jelentő eszme határtalan! Eleve kódolva van ebben szisztémában a teljes emberi civilizációnk összefogása – akárcsak az összes “unió” tekintetében.

    A kicsit hosszabban bevezetett “modern köztársasági eszme” említése után szeretném röviden szóba hozni a “modern kori demokrácia” jelenségét: az ugyanis klasszikus értelemben NEM demokrácia. Több okból sem lehetne annak tekinteni, én a talán leglényegesebb szempontra szeretném felhívni a figyelmet: a nép KÖZVETLEN hatalomgyakorlásának hiányára. [Megjegyzem: többek közt épp ezért nem lehet demokráciának tekinteni a teoretikusan (és teokratikusan) vizionált “illiberális demokrácia” fogalmát sem.]
    Ennek a – valós és átvitt értelemben is – forradalmi tulajdonságnak a hiánya világít rá igazán (másik megközelítésből) az “uniós” társulások folyamat jellegére, vagyis lényegében NEM a demokrácia az igazi cél, hanem a demokrácia eszméjét – mint nélkülözhetetlen közeget – felhasználva a minél szélesebb populációkat, társadalmakat, kultúrákat felölelő egyesülés létrehozása: a GLOBALIZÁCIÓ!

    Kapitalizmus, kommunizmus és szocializmus

    Nem érdekes, mikor, mely korszakokban, milyen változások közepette tűntek fel eme fogalmak?
    Szervesen illeszkednek a korábban felemlegetett változásokhoz – nem is meglepően: hiszen azok lényegéből fakadnak!
    Nem lehetséges, hogy a “kapitalizmus” és “szocializmus” megtestesülései valójában egyazon eszmeiség eltérő adaptálódásaiból fakadnak? Tehát egyikük sem “tökéletes” – lévén, hogy nem teljesen objektíven interpretálták egyazon folyamat lényegét az eltérő társadalmi, kulturális igényekhez alkalmazkodva?

    Lényeges – lényegi kapcsolat fedezhető fel az amerikai, francia és az orosz, nagy októberi szocialista forradalom (és akár mindezek előzménye: az angol forradalom) között. Nem véletlenül – tulajdonképpen ugyanarról szólnak!

    Összegezve tehát: az Európai Unió is kizárólag egy eredményes GLOBALIZÁCIÓVAL nyerhet utólagos legitimációt – ezért minden ezzel ellentétes próbálkozás egyben EU-ellenes is.

    A fentebb részletezett véleményem alapján szeretnék rávilágítani egyértelműen a szándékosan gerjesztett, veszélyesen elharapódzott és “nemzetinek” felmagasztalt téveszmék alapvető logikátlanságára.
    Ugyanis nekünk alapvető érdekünk, létkérdésünk, hogy egy sikeresen létrejövő, a globális együttműködést építő szerveződés, egy “unió” tagja lehessünk. Mely pedig befogadó, toleráns, multikulturális. Máshogy nem működik ugyanis!

    Tehát a korábbi mondatom helyesen ekként lenne kiegészíthető:
    A folyamat célja pedig a globalizáció. Előzményei az “uniók” – melyek létrejötte feltételezi a “modern kori köztársaságokat”, mint megelőző lépcsőfokokat, s melyek nélkülözhetetlen lételeme a “modern kori demokratizmus. S ezen egyesülések – melyek az előbbi lépcsőfokok szerint haladnak a fejlődésben – az egyező feltételekre törekedve, már hasonló UNIÓkként képesekké válnak az eredményes egységesülésre – létrehozva magát a GLOBÁLIS EMBERISÉGET.

    Az önjelölt népvezérek szerte a világban, így felénk jelenleg a “koleszos demokraták” ezekkel mennek szembe…

    https://www.youtube.com/watch?v=Wzub52_Y-8k