Benzines autókból szállhat a mérgező por?

4b988e891c6a4753ad37d0c1822f00b0

Olvasom a legújabb hírt, hogy az Audi vezetői Amerikában elismerték, ők is tettek be csaló szoftvert egyes modelljeikbe. Maga a tény már tavasszal megjárta a sajtót, most a hír inkább az, hogy elismerték. Eközben az Európai Parlament eseti bizottsága sorra hallgat meg mindenkit, akinek valami köze lehet a dízelautók okozta levegőszennyezéshez akár úgy, hogy tehet róla, akár úgy, hogy a csökkentéséért harcol. Azért teszi ezt, hogy kiderítse, hogyan kerülhettek forgalomba olyan dízelhajtású Euro 6 gépkocsik, amelyek a gyári tesztpadon nem, a forgalomban viszont túllépik a nitrogénoxidokra megadott kibocsátási határértéket. Az Európai Bizottságban és az Európai Tanácsban sem tétlenkednek, azon dolgoznak, milyen lépésekben váltsa fel a számos módon manipulálható régi tesztelési eljárást az új, amely már jóval pontosabban képes mérni, vajon mennyi szennyezés hagyja el a kipufogót valós körülmények között. Ez az áttérés azonban nemcsak a gázolajat, hanem a benzint égető gépkocsikat is érinti, és itt bizony már formálódik egy újabb botrány, amit akár nevezhetünk benzinbotránynak is.

Kitalálták a mérnökök, hogy a benzimotorba nemcsak beszívni, hanem befecskendezni is lehet a szétporlasztott üzemanyagot, és kiderült, hogy ez gazdaságosabb. Nő is a közvetlen befecskendezéses benzines (GDI) autók népszerűsége, egyes becslések szerint rövidesen minden második benzines autó ilyen lehet. Van azonban a közvetlen befecskendezésnek egy komoly hátránya. Kormol. Egy részecskeszűrő nélküli GDI autó kipufogójóból akár százszor annyi apró részecske is a levegőbe kerül, mint az Euro 6 előírást teljesítő, részecskeszűrővel fölszerelt dízelekből. Ráadásul többségükben a nagyon veszélyes, 2,5, sőt 1 mikrométernél is kisebb átmérőjű részecskék (PM2,5 és PM1.0). Ezek az apró részecskék juttatnak a tüdőnkbe és onnan a vérünkbe számos mérgező fémet és szénhidrogén-vegyületet.

Igaz, hogy a részecskeáradatnak a 99 százalékát képes lekötni a kipufogóra illesztett, mindössze 25 euróba kerülő GPF részecskeszűrő, csakhogy az autógyárakat nincs, ami arra szorítsa, hogy fel is szereljék azt az új gépkocsikra. A benzines autókra a típusbizonyítvány kiadásához ugyanis egy olyan tesztelési eljárást kell végrehajtani a prototípuson, amely nem tudja kimutatni ezt a forgalomban mérhető veszélyes részecskekibocsátást. Az új mérési technika megoldást kínál erre a problémára, de úgy néz ki, hogy az áttérést a régi mérésről az újra az Európai Bizottság, a tagállamok és az autógyárak összefogásával egy négy-ötéves átmeneti időszak beiktatásával fogják végrehajtani. Ebben az átmeneti időszakban a jelenleg tárgyalás alatt álló tervezetek szerint a mért részecskekibocsátás akkor sem fogja túllépni az Euró 6 szerinti határértéket, ha valójában többszörösen is túllépi.

Vicces lesz. Tizennyolc tagállam ellen már ma is kötelezettségszegési eljárást folytat az Európai Bizottság, mert képtelenek az előírt határértékek alá szorítani a levegőbe kerülő mérgező anyagok koncentrációját. Miközben rá akarná szorítani az Európai Bizottság a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy az emberek minél tisztább levegőt szívjanak be, velük összefogva mintha azért tenne meg mindent, hogy a forgalomba kerülő autók jó részére – a GDI benzinesekre – ne kelljen részecskeszűrőt szerelni. Hadd ömöljön belőlük a városlakók arcába, tüdejébe a halált hozó PM2,5 és PM1,0.

vamá

A témával kapcsolatos részletesebb anyagunk itt olvasható.

A bejegyzés a Levegő Munkacsoport blogján jelent meg.