A Föld se nem lapos, se nem forog visszafelé Trump kedvéért

Bozsó B

Hosszú vajúdás után a mai nap az amerikai elnök végül bejelentette: az USA kilép a 2015-ben, Párizsban 195 ország egyetértésével elfogadott globális éghajlatvédelmi megállapodásból. Az USA kilépésétől függetlenül a megállapodás érvényben marad.

Ám ahhoz, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük, így még erősebb összefogásra és cselekvésre lesz szükség a többi ország részéről. Az éghajlat nem ismer határokat – Trump, valamint kormányzatának felelőssége, ha visszafogja az éghajlatvédelmi lépéseket a rövid távú gazdasági haszon és hatalom reményében. Ezzel persze a többi országot hozza nehezebb helyzetbe, de végső soron Amerikának fog ártani. Az USA lakosait és gazdaságát sem kímélik majd az éghajlatváltozás hatásai. Emellett a döntés politikai következményei sem pozitívak.

Jennifer Morgan, a Greenpeace nemzetközi igazgatója így fogalmazott:

„A kilépéssel az USA mintha a »Lapos Föld Társasághoz« csatlakozott volna. A döntés erkölcsileg is teljesen elfogadhatatlan, melyet az elnök is meg fog bánni. A klímaváltozás elleni cselekvés nem politikai vagy jogi vita, hanem morális kötelesség, mellyel az embereknek és a bolygónak tartozunk. Közel 200 ország írta alá a megegyezést Párizsban, és csak egyetlenegy lépett ki belőle. Trump ilyen távol áll a világ többi részétől.”

Trump a választói akarat ellen is megy, amikor a fosszilis energiák felé próbálja terelni az USA-t. Az amerikaiak 89%-a használna több napenergiát, és 83%-uk több szélenergiát.

Az Egyesület államok elnöke emellett a már zajló folyamatokkal is szembemegy azzal, hogy kilépteti az országát a klímaegyezményből, hiszen az energiarendszer átállása már Amerikában is megkezdődött: az új áramtermelő kapacitások 64%-a megújuló volt 2016-ban, és a következő négy év alatt 40 szénerőművet fognak bezárni a tervek szerint. (Trump megválasztása óta pedig további 6 szénerőmű bezárását jelentették be.)

71 amerikai polgármester szólította fel az elnököt – 38 millió amerikai képviseletében –, hogy tegyen a klímaváltozás ellen. 15 amerikai állam pedig figyelmeztetett: jogi lépések következnek, ha az elnök kilép az éghajlatvédelmi megállapodásból.

33502241414_69817ea335_z_d.jpg

Klímamenet 2016-ban Washingtonban.

A párizsi megállapodás sorsát nem pecsételi meg az USA kilépése

A globális kibocsátások 87%-a még így is a megegyezés keretein belül marad, tehát a többi országnak (régiónak, városnak, cégeknek, egyéneknek) továbbra is óriási a felelőssége a kibocsátáscsökkentésben. Számos amerikai állam és város is bejelentette, hogy mérsékelni fogja szén-dioxid-kibocsátását, függetlenül attól, hogy Trump mit lép a nemzetközi színtéren.

A világ vezető országai időközben már jelezték, hogy nem torpannak meg az USA pálfordulásának következtében. Az EU, Kína, Kanada, India és más országok vezetői is úgy nyilatkoztak, hogy a Párizsi megállapodás számukra sérthetetlen, és tovább haladnak az alacsony kibocsátású gazdaság felé.

Gazdasági szempontból is megéri felvenni a harcot a klímaváltozás ellen

A karbonsemlegesség nem csak a párizsi kötelezettségvállalások miatt célja egyre több országnak. A megújulók egyre inkább versenyképesek, sok helyen olcsóbbak is a fosszilis energiáknál. (Lásd korábbi blogcikkünket itt.) A szektor globálisan 2015-ben már 8,1 millió embert foglalkoztatott (az USA-ban 769 000 embert), és ez a szám évről évre dinamikusan növekszik. A klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra; így az Egyesült Államok csak veszíthet azzal, ha visszalép az éghajlatvédelem terén.

Miért volt szükség a párizsi klímamegállapodásra?

Az éghajlatváltozás nem egy elmélet, amit vitatni lehet. A klímaváltozás egy tudományosan bizonyított folyamat, aminek a jeleit nap mint nap láthatjuk, érezhetjük, mérhetjük a Földön. A tavalyi év minden idők legmelegebb éve volt, és az utóbbi évtized minden egyes éve is bekerült a valaha mért legmelegebb évek sorába. A sarki jég olvadása aggasztó mértékű, és a mérések azt mutatják: a korábbi előrejelzések alulbecsülték a tengerszint emelkedését.

Az sem mindegy, mennyire hagyjuk elszaladni a felmelegedést. A globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos emelkedésével a Földközi-tenger régiójában 9%-kal kevesebb édesvíz lesz az évszázad végére. Ha viszont 2 fokot emelkedne a hőmérséklet, akkor ez a vízhiány megkétszereződne.

Az azonnali cselekvés szükségességét ismerték fel két éve az állam- és kormányfők, mikor tető alá hozták a Párizsi megállapodást. Ennek fő célja, hogy az évszázad végére a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 °C alatt (sőt lehetőleg 1,5 °C alatt) tartsuk. A legutolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy súlyos katasztrófától mentsük meg az emberiséget. Ehhez már 2020 előtt komoly kibocsátáscsökkentésekbe kell kezdeni.

Mit tehet a klímacélok eléréséért Magyarország?

Magyarország az EU-s országok közül elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást. Elvárható tehát, hogy – az EU-val karöltve – mi is határozott lépéseket tegyünk. A magyar kormányok mindig is elégedetten nyugtázták, hogy a rendszerváltozás után a szocialista nehézipar összeomlásával az ország szén-dioxid kibocsátása is jelentősen csökkent, és másodlagosnak tartották a további, progresszív célok kitűzését. Egyre inkább megnehezítik az alacsony kibocsátású, tiszta megújuló energiák használatát, az energiahatékonyság támogatása pedig bizonytalan. Adminisztratív és jogi eszközökkel ellehetetlenítették a szélenergiát, a napelemeket pedig különféle magas terhekkel sújtják. Ez utóbbiak mégis szinte robbanásszerű fejlődésen mennek keresztül: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2016 nyarán publikált jelentése szerint 2009 óta gyakorlatilag minden évben megduplázódott a háztartási naperőművek kapacitása.

Rajtunk múlik a párizsi klímamegállapodás sikere

A kibocsátáscsökkentést leginkább és leggyorsabban a megújuló energiákra való átállással tudjuk elérni. Jó hír, hogy a megújulók forradalma már zajlik, még akkor is, ha ezt a döntéshozók nem akarják belátni. A megoldás kulcsa tehát a mi kezünkben van: mi, állampolgárok képesek vagyunk arra, hogy gyerekeinkre, unokáinkra is gondolva hozzunk felelős döntéseket, és erre rávegyük az általunk megválasztott képviselőket is.

De első lépésként kezdhetjük azzal is, hogy kiszámoljuk: lehet, hogy nekünk is megéri megtermelni a saját áramunkat. Egy napelemes rendszer – fogyasztástól és mérettől függően – átlagosan már kb. 10 év alatt megtérül. Akinek van alkalmas tetőfelülete, annak érdemes belevágnia, akár külön támogatás nélkül is. Nemcsak a pénztárcánknak, de az egész emberiségnek jót teszünk vele, és mint tudjuk, a jó példa ragadós!

0 hozzászólás a(z) “A Föld se nem lapos, se nem forog visszafelé Trump kedvéért” bejegyzéshez

  1. Bálint László Hatfaludy

    Hát választások előtt pártot gründolni, indulni, megigényelni az indulóknak járó állami költségvetési támogatást, aztán bukni, merthogy azok a választópolgárok, nem MIRÁNK az EGYEDÜL IGAZAT MONDÓKRA, hanem az aljas hazudozókra szavaztak, nem is egy rossz buli mifelénk.Mert ami a kapott állami támogatások utólagos elszámolását illeti, hát az bonyolultabb ügy mint a kormánypárti/ellenzéki székházeladások, meg a föld -és trafikmutyik együttvéve.

    Válasz
  2. Sötétség

    Amelyik párt nem érti a leirtakat az ne is induljon. Sajnos a régebbi pártok nagy tapasztalt
    emberei is a multat idézik. Pl: az LMP meg akarja nyerni a választást. Sem önkritika sem
    mérlegelőképesség és kieshetnek. Tudomásul kell venni, hogy van egy nagylétszámu
    baloldal és lesz is. aki ezzel nem számol az mind mind elbukik.Marad a Fidesz.
    Anyagilag csak a vezérek jártak jól mert az egyéni indulók költségeit nem fizették ki.

    Válasz

Hozzászólás írása