Miért nem kiterjedtebb az autómentes nap Budapesten?

Bár az utóbbi években Brüsszel és Párizs vezetése sok erőfeszítést tett a tömegközlekedés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, még mindig nem lehet őket a fenntartható városi közlekedés mintaképeinek tekinteni. Mindkettő egy-két milliós nagyváros (az agglomerációt nem számítva), és a fővárosok között Párizs rendelkezik a legnagyobb népsűrűséggel egész Európában. Nemzetközi jelentőségük ismert, a hatvanas-hetvenes években pedig az autózás szentélyeivé alakították őket a közúti infrastruktúra fejlesztésével. Az autós háztartások aránya sokkal magasabb, mint Budapesten, és a dugóban eltöltött idő tekintetében a 8. és 9. helyezettek európai viszonylatban.

Éppen ezért meglepő, hogy évente egyszer, a szeptemberi autómentes vasárnapon mindkét város a teljes területét vagy annak egy igen nagy részét lezárja az autós forgalom elől. Amikor Budapest megelégszik az Andrássy úttal, az autómentes vasárnapon Brüsszelben a város mind a 161 négyzetkilométerén tilos autózni már több mint 10 éve(!), Párizs 105 négyzetkilométeres területének pedig több mint egyharmadában. Sőt Párizs már bejelentette, hogy 2017-ben a város egészét érinteni fogja a lezárás.

A különbség – és éppen ezért a szemléletformáló hatás is – drámai. Az autómentes napon valódi a csend Brüsszelben és Párizsban: a járműforgalomnak nemcsak a helyi, hanem a háttérzaja is megszűnik. De nem az éjszaka alvó csendje uralja a teret, hanem gyerekzsivaj, madárcsicsergés, biciklicsengő, léptek zaja, beszélgetés halk moraja. Az utcák megtelnek sétálókkal, biciklizőkkel, görkorcsolyázókkal. A központi nagy bulvárokon sűrű a tömeg, népünnepély-szerű a hangulat, a kijjebb eső utakon és utcákban szellősen, kényelmesen lehet bejárni a várost még egy háromkerekűjén totyogó kétéves kíséretében is.

Való igaz, ennél sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni, ha évente nem csak egy, hanem minden vasárnap lezárnák a várost az autók elől. Azonban még az évi egy autómentes vasárnap is sokat tesz azért, hogy csökkenjen a közvélemény ellenállása, amikor a két város az autóforgalom állandó korlátozásával próbálkozik. Párizsban 2016 októberében végleg lezárták az autók elől a rakparti gyorsforgalmi utat a Szajna jobb partján, és 2016 májusa óta a Champs-Elysées sugárút is autómentes havonta egy vasárnap (ez körülbelül olyan, mintha Budapesten az Andrássy utat zárnák le havonta egyszer). Brüsszelben 2015 nyara óta a belváros gyalogoszónájába soroltak át két olyan többsávos bulvárt is, melyek leginkább a belváros autós átszelésére szolgáltak korábban. Az erőfeszítések meghozzák a gyümölcsüket, Párizsban például 2001 óta 28 százalékkal csökkent az autós utazások száma.

Ha az írás végén található táblázatban összevetjük a három város főbb tulajdonságait, és egy Budapest-térképre vetítjük a párizsi és brüsszeli autómentes zónák méretét (ld. az 1. ábrát!), nyilvánvaló lesz, hogy nálunk is elsősorban a politikai akarat hiányzik egy nagyobb kiterjedésű intézkedés megvalósításához.

Egy 184 négyzetkilométeres lezárás (lásd a 2. ábrát) például csaknem akkora területet foglalna magában, mint amekkora a város volt Nagy-Budapest 1950-es létrejötte előtt (amikor is 23 környező települést csatoltak hozzá, megnövelve a területét 194-ről 525 négyzetkilométerre).

Egy másik lehetőség figyelembe venné Nagy-Budapest decentralizált jellegét: egy összefüggő legbelső 38 négyzetkilométeres terület lezárása mellett a külső kerületekben a központokat zárnák le egyenként néhány négyzetkilométeren, vagyis további összesen mintegy 70 négyzetkilométeren (ld. a következő ábrát). Végeredményben így is kijöhetne egy párizsi nagyságú (105 négyzetkilométer) rendezvény. Hátránya, hogy nem lenne meg a területi folytonosság, mely biztosítja például a gépjármű-közlekedés háttérzajának hiányát.

Miért ne lehetne próbálkozni valamelyik változattal akár már idén szeptemberben?

Párizs Brüsszel Budapest
Lakosság 2,2 millió 1,2 millió 1,8 millió
Agglomerációs lakosság 12 millió 1,8 millió 3,3 millió
Összterület (agglomerációt leszámítva) 105 km2 161 km2 525 km2
Lakosság motorizáltsága az agglomerációban (autó/1000 fő) 426 613 345
Autómentes vasárnap területe (összterület százalékában) 38 km2 (36% 2017-ben 100%-ot terveznek) 161 km2 (100%) 0,1 km2 (0,2 ezrelék, az Andrássy út 2300 métere)
Mintha Budapesten betiltanák a forgalmat ezen kerületekben: I, V, VI, VII, VIII, XIV I., V., VI., VII., VIII., XIV., Párizs+ II.,XI., XII., XIII., IX.
Időtartam Vasárnap 11.00–18,00 Vasárnap 9:30 – 19,00 Szombat-vasárnap 10:00–18:00
Kivételek (tömegközlekedésen, taxin, mentőkön stb.-n kívül) A helyi lakosok autói lakcímkártya bemutatásával hazáig közlekedhetnek Indokolt esetben, és az adott útra vonatkozó előzetes engedéllyel Villanyautó-szalon, és
-tesztpálya, valamint gokart-pálya a Kodály köröndön
A gépjármű-forgalom megengedett Maximális legnagyobb sebessége 20 km/h (egész Párizsban) 30 km/h

 

  • biboros

    tetszik a kep, a berlini fal :)

  • http://www.mirrorstudio.hu/weakly Kamerád

    Paks, Gerjen, Foktő, Uszód és Dunaszentbenedek….
    Ezek közül melyik is van Dél-Dunántúlon? Kettőt találhatsz.