Megszabadulhatunk-e az élelmiszereinket szennyező rákkeltő kadmiumtól?

2018.02.12. 19:10 SimonG

A kadmium mérgező, rákkeltő nehézfém, ami meglepően nagy mennyiségben mutatható ki a nap mint nap fogyasztott élelmiszereinkből, amit döntően a műtrágyák kadmiumszennyezettsége okoz. Korábban nem volt szabályozás a műtrágyák kadmiumtartalmára – ám az EU most úgy döntött, hogy új, fokozatosan szigorodó határértéket állapít meg. A Greenpeace és más zöld szervezetek viszont azt kérik az uniós döntéshozóktól, hogy a fokozatos szigorítás helyett rögtön olyan kadmium-határértéket alkalmazzanak a műtrágyáknál, ami megvédi a lakosok egészségét. Emellett azért dolgozunk, hogy minél hamarabb megtörténjen az áttérés a vegyszerezett, nagyüzemi mezőgazdálkodásról az ökológiai gazdálkodásra, mert ezzel elkerülhető a kadmiummal szennyezett műtrágyák használata.

fertiliser_application_to_oil_seed_rape_geograph_org_uk_1218472.jpg

Illusztráció a műtrágya használatára – Michael Trolove [CC BY-SA 2.0], via Wikimedia Commons

A kadmium (Cd) emlősök számára mérgező nehézfém. Rákkeltő hatású, ahogyan a legtöbb vegyülete is. Mérgező továbbá a vesére, a májra és a herékre, károsítja a csontokat, megzavarja a hormonális és az immunrendszert, valamint a szív- és érrendszer működését. A kadmium a szervezetbe jutva kiszorítja a létfontosságú (esszenciális) cinket, ráadásul nem ürül ki, hanem felhalmozódik a szervezetben, így hosszú távon is mérgező.

Ipari környezetben is jelentős lehet a kadmiumszennyezés, például ott, ahol akkumulátorokat gyártanak vagy forrasztanak és hegesztenek.

De a kadmium mégis főként az élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe.

Ez a mérgező nehézfém ugyanis alapvetően a talajba juttatott foszfáttartalmú műtrágyából kerül be a növényekbe, és azokkal együtt az élelmiszereinkbe. Becslések szerint a táplálékkal szervezetünkbe jutó kadmium 75 százaléka növényi eredetű. Az EFSA 2012-es jelentése szerint a csecsemők szervezetébe is aggasztóan sok kadmium jut az élelmiszerekből.  Emellett a dohányzás, a dohányfüst is forrása lehet a szervezetünkbe jutó kadmiumnak.

A talaj kadmiumszennyezésének legfőbb forrása az EU-ban használt, ún. európai közösségi (EK) műtrágya [1], melynek kadmiumtartalmára nincs korlátozás. A nem EK-műtrágyákra a magyar szabályozás maximalizálja a kadmiumkoncentrációt. Az EU várhatóan most fog egy új jogszabályt elfogadni a kadmiumszint csökkentésére.

A kadmiumszennyezettségre vonatkozólag az EU Toxicitási, Ökotoxicitási és Környezetvédelmi Tudományos Bizottságának 2002-es kockázatbecslése azt mondja ki, hogy „20 mg Cd/kg foszfor-pentoxid alatti kadmiumkoncentráció esetén – mérsékelt kimosódási és felvételi folyamatokat figyelembe véve – nem valószínű káros hatások megjelenése hosszú távon sem. Megállapították ugyanakkor azt is, hogy a 60 mg Cd/kg foszfor-pentoxid, és az ennél magasabb Cd-koncentráció esetében hosszú távon már egyértelműen kell káros hatásokkal számolni.” Azaz 20 mg/kg kadmiumtartalom alatt nem kell számítani káros hatásra, ám 60 mg/kg kadmiumtartalom már problémát jelent.

Az Európai Bizottság friss javaslata szerint az új kezdeti határérték foszfát alapú műtrágyákban 60 mg/kg lenne, majd 12 év alatt fokozatosan levinnék ezt először 40, majd 20 mg/kg-ra. Ugyan az Európai Parlament korábban megszavazta a 20 mg/kg-os határértéket, ám a Tanács – azaz az uniós tagállamok – támogatták a 60 mg/kg-os kezdeti határértékről szóló bizottsági javaslatot.

A foszfor a növények számára nélkülözhetetlen, ezért számos kísérlet zajlik a foszfát alapú műtrágyák kiváltására. Vizsgálják például a lehetőségét annak, hogy a szennyvíziszapból és szerves trágyából kinyert foszfort hasznosítsák újra a mezőgazdaságban.

Jelenleg az Európai Unió főleg Marokkóból, illetve más afrikai országokból importál műtrágyát, amely szennyezett kadmiummal és gyakran uránnal is, pedig elérhető lenne kadmiumot alig tartalmazó foszfát is, például Oroszországból.

 

gp0stq4hb_low_res_with_credit_line.jpg

Illusztráció: Tehéntrágya kiszórása egy németországi gazdaságban

Fontos azonban tudnunk, hogy az ökológiai gazdálkodásban szerves, állati eredetű trágyával és zöldtrágyával megoldható a termelés foszfát műtrágyák nélkül is. A Greenpeace az ilyen vegyszermentes gazdálkodási módok terjesztésén dolgozik, amelyek sem a környezetre, sem az egészségre nem jelentenek veszélyt.

Azon gazdaságok számára azonban, melyek még nem tértek át az ökológiai termelésre, és műtrágyát használnak, nagyon fontos a műtrágyák kadmium-határértékének meghatározása. Ezért a Greenpeace más zöld szervezetekkel közösen levélben kéri az uniós döntéshozókat arra, hogy időszakosan se adjanak további felmentéseket erre a káros anyagra, és az emberek egészségének megóvása érdekében legyen kötelező a műtrágyákban a maximum 20 mg/kg-os kadmium-határérték az Unió minden tagállamában.

Megjegyzések

[1] Az európai közösségi műtrágyák (EK-műtrágyák) olyan termésnövelő anyagok, amelyek forgalomba hozatala és felhasználása nem kötött egyedi termékengedélyhez. Egy műtrágya külön engedélyezési eljárás nélkül EK-műtrágyaként forgalomba hozható, amennyiben besorolható egy engedélyezett EK-műtrágyatípusba.