Uniós támogatások – kockázatok és mellékhatások

2018.02.14. 10:39 Levegő Munkacsoport

 

 

Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör* 2018. január 22-i rendezvényének előadói. Kovách Imre szociológus egyenesen azt állította, hogy a – gyakran korrupt módszerekkel osztogatott – uniós pénzekre számít a kormányon lévő pártok holdudvara csakúgy, mint a húsosfazéktól távolabb állók, s ez sajátos stabilitást ad ennek az elosztási rendszernek, hiszen mindenki függővé válik az osztogatóktól. 2007 óta az elosztható uniós pénzek lehívása és a GDP alakulása között szoros összefüggés mutatható ki, „ha nincs projekt, nincs GDP-növekedés” – mondta. Ez önmagában is torzulás egy ideális piacgazdasági működéshez képest.

A társadalmi egyenlőtlenségek – amelyek csökkentése az uniós támogatáspolitika egyik fő elvi célja – egyáltalán nem lettek kisebbek. Hogyan is lettek volna, amikor az uniós forrásból finanszírozott projektek összege a jóléti kiadásokhoz képest a 2007-2014 közötti 5-15 százalékról azok 30 százalékára nőtt, miközben a jóléti kiadások és ezen belül különösen a szociális kiadások összege jelentősen csökkent. A jóléti kiadások például 1029 milliárddal csökkentek 2013 és 2016 között, míg ugyanabban az időszakban a projektek összege 1330 milliárddal növekedett. Az erőforrások ilyen durva átcsoportosítása mellett az is kimutatható, hogy a szociális, oktatási szféra elhanyagolása árán még csak nem is hatékony módon költötte-költi el az ország a rendelkezésre álló hatalmas (2006-2016 között 14 000 milliárd forint) támogatást. Kovách Imre elmondta, hogy minderről részletesen lehet olvasni az általa szerkesztett tanulmánykötetben, amelyet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja jelentetett meg 2017 novemberében.

Felesleges kapacitások, egyenesen káros vagy legalábbis közpénzből támogatásra nem méltó beruházások (sörfőzde, pálinkalepárló, energiaital-előállító, autógyár), környezetkárosító létesítmények épültek – hozott példákat Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. De még a helyes beruházási célok esetén is okoz károkat az ingyenpénzért való kuncsorgás: torzítja a piaci viszonyokat. Mindez a környezetvédelemnek is óriási károkat okoz: egyrészt sokkal kevesebb pénz jut például az épületek energiahatékonyságának javítására vagy a tömegközlekedés fejlesztésére; másrészt sokszor jelentős energia- és anyagfelhasználással olyan beruházások történnek, amelyekre valójában nincs is szükség, illetve nem fenntarthatóak. Nemegyszer előfordul, hogy a támogatásokkal „a szennyező fizet elv” helyett a „fizetünk a szennyezőnek” elv valósul meg.

Persze – visszatérve Kovách provokatív állításához – az EU-s „lélegeztetőgép” a piacgazdaságnak ugyan nem, de a politikai vezetésnek nagyon is kedvező saját hatalmának erősítésére. 2010 óta lépésről lépésre vontak el például hatásköröket a települési önkormányzatoktól azzal a hamis érveléssel, hogy a központi elosztás hatékonyabb. (Ennek eredményei jól láthatók az oktatásban, egészségügyben.) Így az önkormányzatok túlélése, de legalábbis a települések fejlődési lehetősége döntően a központi akarattól függ. Az uniós pénzből aztán a kormány nagylelkű osztogatásba kezdhet, ha politikai okokból ez látszik célszerűnek. Markáns példa erre a ma már 3200 milliárd forintnyi (EU-s pénzből finanszírozott) igérvényt tartalmazó, a megyei jogú várásoknak szánt Modern városok program. Ennek keretében az ellenzéki vezetésű Salgótarján vagy Szeged vezetői épp úgy pózoltak a miniszterelnök oldalán, mint a párttársai által vezetett városokbeli polgármesterek annak érdekében, hogy a fejlesztéseket megkapják. Persze – hívta fel a figyelmet Tosics Iván – a településvezetőknek sem kötelező a politikai megfontolások alapján elosztott uniós sültgalambot várni. A politikai okokból kevesebb támogatáshoz jutó, ellenzéki vezetésű Nyírbátornak például több piaci munkahelyteremtő beruházást is sikerült a városba vonzania, és ezek jótéteményeit igyekszik a városvezetés a szegények felemelésére is fordítani: az „Esély a jövőért” progamja keretében az 1200 fős szegregátumból több száz ember számára nyílik majd teljes foglalkoztatásra lehetőség.

A magyar példa jól mutatja, hogy döntően nem az unió, nem a brüsszeli bürokrácia hibája, ha egy ország nem hatékonyan, fölösleges beruházásokra, korrupt módon költi el a társadalmi felemelkedésre szánt pénzeket. Úgy tűnik, az uniós intézményrendszer nincs felkészülve a tájainkon szokásos gazdasági-politikai „kultúrára”. Ez azonban, ha megzabolázatlan marad, magát az uniót, annak központi hatalmait is fenyegeti, így az optimisták szerint előbb-utóbb vége lesz a rosszul kontrollált ingyenpénz-költésnek.

Az EU más módon sincs felkészülve a rendszerszintű korrupció leleplezésére. A visszaélések, szabálytalanságok vizsgálatára felállított uniós hivatal, az OLAF a 2007 és 2013 közötti, részben vagy egészében uniós támogatással végrehajtott 60 ezer projektből mindössze néhány tucatnyit volt képes ellenőrizni – ráadásul intézkedni már nincs joga, jelentéseit a magyar hatóságoknak kell átadnia. Épp azoknak a kecskéknek, amelyek már nagyokat falatoztak a káposztából…

Ha megvalósulna a döntések átláthatósága, érdemi korrupcióellenes lépések történnének, és a magyar kormány valóban végrehajtaná az Európai Bizottságnak évről évre megküldött Nemzeti Reform Programját, akkor teljes mértékben rá lehetne bízni a kormányra az uniós pénzosztást – vázolt egy lehetséges jövőképet Lukács András. Ám a Kör vitájából az szűrődött le, ilyen ideális körülmények aligha következnek be. „Legalább az lenne hasznos, ami a korrupciós lenyúlások után megmaradó pénzből megvalósul” – adott hangot minimáligényének az egyik hozzászóló. Komolyra fordítva a szót, az összejövetelen elhangzottakból az szűrhető le, hogy a mégis megmaradó támogatási rendszert a normativitás felé kellene elmozdítani. Továbbá – ahogy egy urbanista említette – egységnyi közpénz többször annyi magántőkét mozdítson meg, mint jelenleg. Most épp fordított a helyzet, gyakran minimális vagy épp nulla önerővel folyósítanak támogatásokat, érthető, hogy ilyenkor a pénz minden áron való megszerzése lesz a fő cél, a tényleges hasznosság háttérbe szorul.

Szabó Gábor
környezetvédelmi újságíró

*A 2004 májusában megalakult Budapest Kör célja az, hogy a várost szerető, a városért aggódó szakemberek havonta találkozhassanak és megvitathassák a város fejlődésének legérdekesebb kérdéseit. A Budapest Kör tagjai minden vitát a szakmaiság keretei között tartanak és elkerülik konkrét politikai viták szervezését és véleményezését. A találkozókra (most már a 150. találkozó környékén tart a Kör!) egy zárt levelezőlistán keresztül kerülnek a tagok meghívásra. A havonkénti találkozók egy-egy előre meghirdetett téma köré szerveződnek, esetenként meghívott előadókkal. A Budapest Kör sajátossága tehát a megbeszélések informális jellege és nyitottsága. Az alkalmanként összegyűlő 15-50 résztvevő számára minden adott az ellentétes elképzelések ütköztetésére.

14 hozzászólás a(z) “Uniós támogatások – kockázatok és mellékhatások” bejegyzéshez

  1. Cole Cash

    Egy igazi magyar népmese ! :3

    Válasz
  2. aser

    Ezek szerint a gyámhivatali dolgozókat senki sem ellenőrzi!

    Válasz
  3. moareka

    Ismerem ezt a munkahelyi közeget, legtöbbje tisztességes, u.n. hivatásos gondnok,elenyésző tiszteletdíjért.
    Ilyen is akad, sajnos mint a fent említett példában!
    A pofátlanság és cinizmus teteje az volt, amikor egy szoc. intézményi igazgató úr ráutaló magatartással “nyitott íróasztal fiókkal” tárgyalt a kérelmezővel, illetve hozzátartozójával……Igaz kitüntetéseket kapott,- na nem a fent említettekért,- de azért is kaphatna-hogyan tudott a pártok váltogatta önkormányzatnál minden ciklusban talpon maradni?
    Csak szeretném megjegyezni, hogy egy szociális intézmény igazgatója, nem lehet hivatásos gondnok!
    Ez hogy nem tünt fel az illetékes felügyeleti szerveknek?

    Válasz
  4. Urakura

    Szarország.

    Válasz
  5. Jutka Dallos

    Ismerem ezt az embert, több kerületben volt hivatásos gondnok. És nincs egyedül ezzel a működésmóddal, és sok helyen segítik de minimum elfogadják ezt, nem védik meg a gondnokoltat.
    És persze vannak áldozatkész gondnokok is, iszonyatosan kevés segítséget és megbecsülést kapnak. A gondnokoltakról is elfeledkezik a közigazgatás és a hatalom, persze nem a korlátozásukról és nem a kényszerítésükről feledkezik el.

    Válasz
  6. Vidéki

    Szabó Gábor környezetvédelmi újságíró rágalomáriát zeng a korrupcióról.

    Bizonyítékai nincsenek, pletykákat, mendemondákat, rágalmakat úgy tálal, mintha megdönthetetlen axiómák lennének.

    Műveltebb emberek ismerik Rossinitől a Sevillai borbély c. operát, melyben Basilio vállalja, hogy rágalmakat fog terjeszteni, ez egy bevált módszer, mivel az emberek beszélni fognak róla, hozzátesznek, földagasztják -, a megrágalmazott embert így lehet megsemmisíteni.

    “Agyvelőbe fészkelődik,
    Menthetetlen benne rezg.
    És ha egy szájból kiröppen:
    Adják, hordják egyre többen,
    Félénksége egyre csökken,
    Erre szökken, arra szökken.
    S hogyha már zúgó, didergő,
    Mint vihar kezén az erdő,
    Hogy süvölt és megreszkettet,
    Rémülettel látod ezt.
    Végre bömböl, zendül, harsog,
    Arad és nem látni partot,
    Dörgő orkán, szörnyű szárnyú,
    Olyat robban, mint az ágyú.
    Irgalmatlan végítélet,
    Mindent végromlásba veszt.
    És e rágalomnak tárgya,
    Ronggyá tépve, elcsigázva,
    Szörnyen össze-vissza törve,
    Pellengéren pusztul el,”

    Válasz
    • anonymand

      Bizonyítékok nélkül állítani valakiről valamit (valami nagyon gonoszat), az bizony rágalom.
      “Szabó Gábor környezetvédelmi újságíró rágalomáriát zeng a korrupcióról.

      Bizonyítékai nincsenek, pletykákat, mendemondákat, rágalmakat úgy tálal, mintha megdönthetetlen axiómák lennének.”
      “Műveltebb emberek ismerik” a módját, hogy miként lehet megbizonyosodni a valóságról.
      Elolvasnak olyan cikkeket is, amelyekben az állításokat, legalább részben, de alátámasztják.
      Például a Korrupcióinfó oldalait.
      Elolvassák, megrágják, és utána alakítják ki véleményüket.
      Én például úgy szoktam fogalmazni: “Ha a fele igaznak bizonyul, az is sok(k).”
      A felmerült gyanú és a rágalom között van egyébként némi differencia.

      Amúgy, az ária ismételgetésén kívül, van-é véleményed a következő (kiragadott példák) ügyekről:
      http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinfo/oveges_bunszovetkezet/
      vagy:
      http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinfo/milliardos_megoldasok/
      estleg:
      http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinfo/az-egymilliardos-kresztanfolyam/
      netán:
      http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinfo/duplapenz/:
      akár:
      http://www.korrupcioinfo.hu/korrupcioinfo/koraszulott/
      de szabadon is választhatsz pár (dokumentált) példából.
      Nekem úgy tűnik, mintha lennének bizonyítékok.

      …”vállalja, hogy rágalmakat fog terjeszteni, ez egy bevált módszer, mivel az emberek beszélni fognak róla, hozzátesznek, földagasztják -, a megrágalmazott embert így lehet megsemmisíteni.” – igen, ez egy bevált módszer, Fidesz-KDNP berkekben.
      “Molnár Gyula külön kiemelte, hogy bár a feljelentés 2007-ben megtörtént, az ügyészség valamiért 2010 szeptemberében, néhány nappal az önkormányzati választások előtt érezte úgy, hogy őt és Lakos Imrét hivatali visszaéléssel kell meggyanúsítani. Az idézést példa nélküli módon három ügyész kézbesítette Molnár munkahelyére, egyikük az ügyészségi szóvivő volt, aki a teljes magyar médiát összetrombitálta az eseményre” – gondolom rémlik neked … is.
      http://magyarnarancs.hu/belpol/egy-korbol-kimaradsz-87755

      És ezekről mi a véleményed, rágalomária-ügyileg?
      http://444.hu/2016/12/13/12-helyreigazitasi-pert-nyert-meg-juhasz-peter-a-tv2-vel-szemben
      …”vállalja, hogy rágalmakat fog terjeszteni, ez egy bevált módszer”…
      http://444.hu/2017/01/21/28-sajto-helyreigazitasi-pert-nyert-a-jobbik-a-fideszes-mediaval-szemben
      …”vállalja, hogy rágalmakat fog terjeszteni, ez egy bevált módszer”…
      http://168ora.hu/itthon/botka-ket-nap-alatt-harom-pert-nyert-a-fideszes-media-ellen-3686
      …”vállalja, hogy rágalmakat fog terjeszteni, ez egy bevált módszer”…
      https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/czegledy_csaba_helyreigazitasi_pert_nyert_az_m1
      …”vállalja, hogy rágalmakat fog terjeszteni, ez egy bevált módszer”…

      Nem sorolom tovább.
      Tudom persze, hogy tudom, a másik oldal is nyer olykor, olykor.
      Meg a rágalomáriában nem kórustag a “közszolgálat” prominens képviselője.

      Ui.:
      A legnagyobb tisztelettel kérlek, hogy érdemben válaszolj, és ne a tőled megszokott szófosást kölljön elszenvednem.
      Köszönöm, előre … is!

      Válasz
      • Vidéki

        Nem tiszta forrásból merítesz!

        Írod: “Én például úgy szoktam fogalmazni: “Ha a fele igaznak bizonyul, az is sok(k).”

        De ha semmi sem igaz, akkor te a hazugságok felét akkor is elhiszed, benyeled, mint kacsa a nokedlit.

        A „fake news” ”(kacsa, koholt hír, álhír) korántsem új jelenség az emberiség kultúrtörténetében; mindig is létezett. Legfeljebb másként hívták: dezinformációnak, félrevezető propagandának. Használták bel- és külföldön egyaránt.
        Még a világ legerősebb, legdemokratikusabb államában az Egyesült Államokban is vannak hazug újságírók.

        A korrupcióinfonál és társainál, ahonnan te információidat meríted, szintén hemzsegnek a hazug újságírók.

        Viszont egy jogállamban ahol a bíróságok működnek ott a rágalomária nem elegendő ahhoz, hogy a bíróság valakit bűnösnek nyilvánítson. Ott bizonyítékokra van szükség, amit hozzáértő jogászok alaposan megvizsgálnak. Nagyon alapos bizonyítási eljárásra, bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy valakit elítéljenek egy jogállamban.

        Erre azért van szükség, hogy csekély esélye legyen annak, hogy ártatlan emberek szenvedjenek.

        Nem palástolta indulatait megválasztása utáni első beszédekor Donald Trump, amikor az újságírók között a CNN és a BuzzFeed munkatársait is meglátta.
        A kilenc nappal megválasztása után az elnök
        HÍRHAMISÍTÓNAK NEVEZTE AZ ELŐBBIT,
        SZEMÉTNEK AZ UTÓBBIT.

        Végy példát az Egyesült Államok elnökétől és te is kezeld józan kritikával hazudozásra szakosodott, hazudozásban edzett hírforrásaidat.

        Vedd figyelembe, hogy hírforrásaid újságírói betegek lesznek, ha naponta legalább egyszer nem hazudhatnak nyájas olvasóik szeme közé!

        Válasz
        • anonymand

          “Nem tiszta forrásból merítesz!” – oszt ugyan miért is nem tiszta?
          Mert hamis dokumentumokat mutat be?
          Vagy miért?

          “De ha semmi sem igaz, akkor te a hazugságok felét akkor is elhiszed, benyeled, mint kacsa a nokedlit.” – egyetlen egyet sem cáfoltál.
          Sem az általam néhány találomra kiemelt témát, sem a szabadon választottakat.
          Pedig lehetőség lenne bőven!
          Sajnos.

          “A „fake news” ”(kacsa, koholt hír, álhír) korántsem új jelenség az emberiség kultúrtörténetében; mindig is létezett. Legfeljebb másként hívták: dezinformációnak, félrevezető propagandának. Használták bel- és külföldön egyaránt.
          Még a világ legerősebb, legdemokratikusabb államában az Egyesült Államokban is vannak hazug újságírók.” – ezt már ezerszer elsütötted, csak arra nem reagáltál, amikor megemlítettem, hogy tán összevethetnéd a megnyert sajtóperek számát (“közszolgálat” is nyugodtan számba vehető).
          https://24.hu/belfold/2018/01/30/az-m1-hiradonak-tizszer-kell-helyreigazitani-a-czegledy-csaba-elleni-kampanyat/
          http://sztarklikk.hu/kozelet/czegledy-csaba-pert-nyert-a-tv2-ellen-is/331568
          https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/sajtoperek_czegledy_csaba_szombathely_kormanyparti_sajto
          Olyan szépen de olyan nagyon szépen kértelek, hogy fosd a szót (ahogyan azt már tőled megszokhattuk), hanem érdemben válaszolj.
          Mintha lóhoz imádkoznék.
          “A korrupcióinfonál és társainál, ahonnan te információidat meríted, szintén hemzsegnek a hazug újságírók.” – állítod te, axiómaként.
          Mármint, ezt nem köll bizonyítanod.

          Szófosás megint:
          “Viszont egy jogállamban ahol a bíróságok működnek ott a rágalomária nem elegendő ahhoz, hogy a bíróság valakit bűnösnek nyilvánítson. Ott bizonyítékokra van szükség, amit hozzáértő jogászok alaposan megvizsgálnak. Nagyon alapos bizonyítási eljárásra, bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy valakit elítéljenek egy jogállamban.” – bár igaz, de ezt tudjuk.
          Bár így is lenne valójában, minden esetben.

          Szófosás három:
          “Nem palástolta indulatait megválasztása utáni első beszédekor Donald Trump, amikor az újságírók között a CNN és a BuzzFeed munkatársait is meglátta.
          A kilenc nappal megválasztása után az elnök
          HÍRHAMISÍTÓNAK NEVEZTE AZ ELŐBBIT,
          SZEMÉTNEK AZ UTÓBBIT.” – ki érdekel?
          Engem az érdekel, hogy a számtalan esetből hányat, melyiket tudod megcáfolni.
          Ne mellébeszélj, hanem érdemben reagálj!

          Szófosás négy:
          “Végy példát az Egyesült Államok elnökétől és te is kezeld józan kritikával hazudozásra szakosodott, hazudozásban edzett hírforrásaidat.

          Vedd figyelembe, hogy hírforrásaid újságírói betegek lesznek, ha naponta legalább egyszer nem hazudhatnak nyájas olvasóik szeme közé!”
          Mint fent.
          Sajtóperek:
          https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/czegledy_csaba_helyreigazitasi_pert_nyert_az_m1
          http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/czegledy_csaba_elozetes_sajtoper_ripost

          Te genetikailag nem vagy képes érdemben válaszolni, vagy csak adtad a hülyét és addig tetted, míg a szomszéd lányához lettél hasonlatos?

          Emlékeztető:
          A legnagyobb tisztelettel kérlek, hogy érdemben válaszolj, és ne a tőled megszokott szófosást kölljön elszenvednem.

          Válasz
          • Vidéki

            Judicium latin szó, jelentése: ítélőképesség.

            Ez az képesség, amivel te nem rendelkezel, viszont az Egyesült Államok elnöke rendelkezik vele.
            Ha Donald Trump olvasná azokat a hírharangokat, amikből te meríted “tudásodat”, akkor Ő el tudná választani a tiszta búzát az ocsútól, amire te nem vagy képes!

            Lehet, hogy te nem is akarsz Donald Trump nyomába lépni, mert boldogan dagonyázol a hazugság pocsolyában, ami hírharangjaid irányából árad feléd.

          • anonymand

            Érdemi reagálást!
            Cáfolatot kérek.
            Ne az én minősítésemmel foglalkozz, inkább nézz tükörbe!
            Persze, tudom én: Nyelvéből él a nemzet…
            Egy része.

            Ui.: Nevesíteni is tudnád, hogy mit tekintesz tiszta forrásnak?
            Ölég, ha a többire már reagáltál.

        • anonymand

          ..”te is kezeld józan kritikával hazudozásra szakosodott, hazudozásban edzett hírforrásaidat.

          Vedd figyelembe, hogy hírforrásaid újságírói betegek lesznek, ha naponta legalább egyszer nem hazudhatnak nyájas olvasóik szeme közé!” – ezt a tükörnek kellett volna mondanod!
          http://www.origo.hu/itthon/20171026-helyreigazit.html

          Válasz

Hozzászólás írása